Egységes
képesítési követelményeket fogalmazna meg az unió több szakmára, s
ezzel könnyebbé válna a diplomák elismertetése.
(Forrás:
Népszabadság)

Évente úgy tízezer
külföldi diploma „érkezik” Magyarországra: köztük egyre több a magyar
diák által külföldön szerzett bizonyítvány.

Hamarosan könnyebbé válhat a diplomák elismertetése az
unióban. Egy közösségi irányelv alapján a tagállamoknak lehetőségük van
ugyanis arra, hogy az egyes szakmákban közös képzési követelményeket
fogadjanak el. Hét – az építész, az orvosi, a fogorvosi, az állatorvosi,
a gyógyszerészi, az ápolói, illetve a szülésznői – szakmának az
oklevelét már most is minden tagállamban azonos normák teljesítése után
lehet megkapni. E szakmák sora tovább bővülhetne – az ezt lehetővé tévő
jogszabály-módosítás már a parlament előtt van.

Az egységes képzési előírások alapján szerzett
oklevelek elismertetése az EU-n belül automatikus, segítve ezzel a
munka-erőpiaci, illetve a hallgatói mobilitást. Mészáros Gábor, az
Oktatási Hivatal Ekvivalencia és Információs Központjának igazgatója
érdeklődésünkre elmondta: leginkább a gyógypedagógusi, illetve a mérnöki
szakmai szervezetek törekszenek a közös uniós képzési követelmények
megfogalmazására.

Megjegyezte: az
egységes követelményrendszer egyébként is leginkább az egészségügyi,
illetve a mérnöki pályákon lehetséges. Egy anyanyelvi tanár, egy jogász
vagy egy könyvelő esetében már kevésbé
megvalósítható.

A nem azonos képzési
követelményekkel rendelkező szakmák okleveleinek honosíttatásakor a
fogadó ország összeveti a sajátját a küldő tagállam képzésével, és ha a
két képzés hossza vagy tartalma eltér, a diploma birtokosát különbözeti
vizsga letételére vagy gyakorlati idő letöltésére
kötelezheti.

Még nehezebb a dolguk a
nem uniós állampolgároknak: ők csak akkor gyakorolhatják hivatásukat az
unióban, ha ott is megszerzik a szükséges oklevelet.

A román óvónők például 2007 januárja előtt csak akkor
dolgozhattak Magyarországon óvónőként, ha elvégezték a megfelelő
főiskolát. Romániában nem főiskolai diploma, csupán érettségi és egyéves
szakmai képzés szükséges egy óvónői állás betöltéséhez. Románia
EU-csatlakozása óta azonban nekik is elég csupán egy különbözeti vizsgát
letenniük, vagy gyakorlati időt eltölteniük.

Évente egyébként mintegy tízezer külföldi közép- és
felsőfokú oklevél „érkezik” Magyarországra – mondja Mészáros Gábor. A
honosíttatási kérelmek beadói között az utóbbi években egyre több az
olyan magyar állampolgár, aki külföldön szerzett oklevelet: arányuk már
eléri a 30 százalékot. A legnagyobb arányban – 60 százalékban – azonban a
határon túli magyarok honosíttatják hazánkban a diplomájukat. A
fennmaradó tíz százalékot a magyarul nem beszélő külföldi diplomások
teszik ki.

A statisztika persze nem
teljes, hiszen csak az úgynevezett szabályozott szakmák diplomáit kell
honosíttatni. Vagyis csak az olyan munkakörök okleveleit, amelyek
betöltéséhez az adott ország jogszabályai meghatározott szakképesítést
írnak elő. A közgazdász, az informatikus vagy az újságírói szakma
hazánkban nem ilyen: így például ezek okleveleit nem kötelező
honosíttatni.