Az egyik
legfontosabb, legizgalmasabb vetélkedés a világban a tudásért, a tudás
megszerzéséért folyó küzdelem – mondta Hiller István oktatási és
kulturális miniszter kedden, Budapesten.
(Forrás: MTI)

„Valaki előrejut, valaki pedig lemarad, s aki
előbb ismeri fel ezt, annak több esélye van az előrejutásra.
Magyarországon a tehetség, a tudomány és a hagyomány teremti annak a
lehetőségét, hogy ebben a vetélkedésben ne csak részt vegyünk, hanem,
hogy jó eredménnyel legyünk a szereplői” – hangsúlyozta Hiller István a
The Archimedes Palimpsest Colloquium című nemzetközi konferencia
megnyitóján, az Eötvös Kollégiumban.

Arkhimédész-szövegeket, Arisztotelész-kommentárt,
valamint Hüpereidész, Kr.e. IV. századi athéni szónok két, eddig
ismeretlen beszédét tartalmaz az a XIII. századi kódex, amely
Arkhimédész-palimpszeszt néven vált ismertté (a palimpszeszt ledörzsölt,
majd újból felhasznált pergamen). A benne rejlő görög szövegek
megfejtése, amelyben hét ország szakemberei vettek részt, jelentős
mértékben magyar filológusok nevéhez fűződik.

A Brit Királyi Akadémia tavaly két
kerekasztal-beszélgetést rendezett a palimpszesztről. A harmadikat
Budapesten tartják, a kedden kezdődött ötnapos rendezvénysorozatra az
Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából, Németországból, Ausztriából,
Franciaországból, Görögországból érkeztek elismert tudósok, köztük hét
brit akadémikus. Hiller István az MTI-nek elmondta, hogy a minisztérium 4
millió forinttal támogatta a budapesti tanácskozás
megrendezését.

William Noel brit
tudós, az Arkhimédész-projekt vezetője a konferencián a kódex történetét
ismertette. Mint elmondta, Joannész Müronász görög szerzetes 1229
húsvétjára hét másik könyv felhasználásával állította össze
imagyűjteményét. Tájékoztatása szerint a kódexet 1906-ban Heiberg dán
filológus fedezte fel Konstantinápolyban, aki megállapította, hogy az
alsó írás (az eredeti szöveg) hét Arkhimédész-írást tartalmaz. A kódex
az I. világháború után elveszett, később tisztázatlan körülmények között
tűnt fel ismét, s 1998-ban árverés útján került egy kilétét
inkognitóban tartó amerikai gyűjtőhöz, aki a kódex megvásárlása óta
komoly anyagi ráfordítással igyekszik olvashatóvá tenni valamennyi alsó
írást.

William Noel elmondta, hogy a
nyolcéves kutatómunka során sok problémával kellett szembenézniük. Négy
évig tartott, míg sikerült a kódex lapjait szétszedni, s minden oldal
„újraolvasása” más és más technikát igényelt. A projekt vezetője külön
kiemelte a magyar tudósok munkáját, amely Horváth László, az Eötvös
József Kollégium Bollók János Klasszika-filológia Műhelye vezetőjének az
irányításával folyt.

„Nem
Arkhimédész értekezései jelentik a szenzációt, hanem Hüpereidész:
esetében valóban olyan szövegekkel van dolgunk, amelyek eleddig teljesen
ismeretlenek voltak. 320 sornyi görög szöveget próbálunk közösen
megfejteni, ami példátlan gyarapodását jelenti az ógörög irodalomnak, az
elmúlt néhány évtizedben” – hangsúlyozta. Kifejtette: az athéni
Hüpereidész a görög világ egyik legismertebb szónoka, politikusa volt.
Több mint hatvan beszédet tulajdonítanak neki, de életművéből papiruszon
összesen hat maradt fenn.

William
Noel ismertetése szerint a konferencia első napján megvitatják a
számítástechnikai módszereknek a szövegek megfejtésében betöltött
szerepét. „A legmodernebb tudományág a legrégebbi bölcsészettudománnyal,
a klasszika filológiával szövetkezve, közös erőfeszítéssel 800 éve
hallgatásra ítélt szövegeket szólaltat meg” – mondta.

Horváth László közlése szerint szerdán az „igazi
filológiai” munka következik, amikor a Hüpereidész-szövegek még függőben
maradt részeit igyekeznek megoldani. Csütörtöktől Texts and Traditions
(Szövegek és hagyományok) címmel folytatódik a rendezvény, amelyen 31
tudós, a szakma legelismertebb képviselői tartanak előadást.