A
tudományos életünk nehéz átalakulás közepette zajlik, de fontos látni és
láttatni, hogy eközben jelentős eredmények születnek, a magyar tudomány
a nemzetközi élvonalban is tud lenni.
(Forrás: MTI)

A tudományos életünk nehéz átalakulás közepette
zajlik, de fontos látni és láttatni, hogy eközben jelentős eredmények
születnek, a magyar tudomány a nemzetközi élvonalban is tud lenni –
hangsúlyozta  a Bolyai-díj átvétele után Lovász László
matematikus, akadémikus, aki szerint az elismerés az egész magyar
tudománynak szól.

„Tévedés, hogy
Magyarországon kizárólagosan követő, provinciális tudományt lehet
művelni. Ez már száz éve nem igaz – mondta Lovász László, hozzátéve,
hogy nemzetközileg is kiemelkedő tehetségekkel büszkélkedhet az ország. A
matematikus kiemelte a tudósok felelősségét az utánpótlás nevelésében,
hiszen a mai világban sok kedvező lehetőség kínálkozik a gazdaság,
valamint külföldi munkavállalás területén. Ugyanakkor az oktatásban és
kutatásban a feltételei nem túlzottan csábítóak.

„Az a feladatunk, hogy a hazai kutatási feltételek
olyanok legyenek, hogy a fiatalok legtehetségesebbjei itthon maradjanak.
Hosszútávon így lesznek a legboldogabbak, s országunk érdekeit is így
tudják a legjobban szolgálni” – mutatott rá Lovász László. A tudós
beszélt a matematika növekvő szerepéről is, amely „nem egy lezárt”
tudomány. „A matematika soha nem volt még élőbb, elevenebb, s a
mindennapi életünket befolyásoló tudomány, mint ma. Ahogy a világ
körülöttünk egyre komplexebbé válik, az egzakt gondolkodás egyre több
területen lesz megkerülhetetlen” – hangsúlyozta az
akadémikus.

Ismertetése szerint az
információs technológia és a matematikai módszerek elválaszthatatlanok,
de növekszik szerepe a modern gazdaság és pénzügy területén, s egyre
nélkülözhetetlenebb a különböző tudományok területén
is.

Lovász László 1948-ban született
Budapesten. 1971-ben diplomázott az Eötvös Loránd Tudományegyetem
(ELTE) matematika szakán. 1975-ig az ELTE tudományos főmunkatársa. 1975
és 1982 között a Szegedi Tudományegyetem docense, később egyetemi
tanára. 1983-től az ELTE Számítógéptudományi Tanszéke vezetőjévé
nevezték ki. 1993-ban a Yale Egyetemen folytatta kutatásait, 1999-től
pedig a Microsoft Kutatóintézetében dolgozott. 2006-ban nevezték ki az
ELTE  Matematikai Intézetének igazgatójává.

Lovász László 1979-ben 31 éves korában lett a Magyar
Tudományos Akadémia tagja. Tagja egyebek közt az Európai Tudományos
Akadémiának, levelező tagja a Svéd Királyi Akadémiának, s tiszteleti
tagja az Orosz Tudományos Akadémiának. Számos egyéb elismerés mellett
Lovász László munkásságát a matematikai Nobel-díjként számon tartott
Wolf-díjjal ismerték el (1999). 2006-ban választották a Nemzetközi
Matematikai Unió elnökévé.

A civil
kezdeményezésű Bolyai-díjat 1998-ban alapították. Eddig három akadémikus
vehette át a rangos elismerést  – Freund Tamás agykutató
(2000), Roska Tamás elektronikai mérnök-kutató (2002), és Bor Zsolt
lézerfizikus.