Novemberben kerül közgyűlés elé az integrált szakképző központok létesítése
2007. október 9. kedd, 0:00
Novemberben
kerülhet a fővárosi közgyűlés elé az újabb Térségi Integrált Szakképző
Központok (TISZK) létesítése, a tervek szerint összesen 15-16 TISZK
működne a jövőben – derült ki a témában rendezett hétfői
háttérbeszélgetésen.
Ifi István, a
főváros oktatási ügyosztályának vezetője az MTI kérdésére elmondta, hogy
az új központok szervezetileg 2008.szeptemberére mindenképpen
létrejönnek. Egy-egy TISZK kialakítására mintegy egymilliárd forinttal
számolnak. Eddig két TISZK kezdhette meg működését.
John Emese, a fővárosi oktatási bizottság alelnöke
arról beszélt, hogy a tervek szerint öt TISZK kialakítására 1,2 milliárd
forintos önrész mellett 4,4 milliárd uniós forrást fordítanak majd. Az
elképzelések szerint 11 intézmény korszerűsítésére 3,16 milliárd, 11
intézmény akadálymentesítésére pedig 380 millió forintot költenek
rövidtávon. Véleménye szerint a fővárosi szakképzési reform csak akkor
lehet eredményes, ha jelentős infrastruktúrafejlesztéssel és a tartalmi
munka megújulásával jár együtt.
Germánné Vastag Györgyi, az oktatási bizottság elnöke
azt ígérte, hogy nem fognak további iskolák megszűnni, a kis szakmák
képzési feltételei megmaradnak, és megmarad az intézmények önállósága is
a TISZK-ken belül. Ugyanakkor a fejlesztési forrásokhoz csak így
juthatnak hozzá az intézmények – hangoztatta. Álláspontja szerint az új
struktúra azért lesz előnyös a diákok számára, mert a pályaorientációt
követően megalapozottabb pályaválasztást tesz lehetővé, s mivel
lehetőség lesz a képzési tartalmak beszámítására, rövidülhet a képzési
idő is. A rendszer átjárhatósága miatt a diákoknak lehetőségük nyílik
pályamódosításra is.
Horváth Csaba
oktatásért felelős főpolgármester-helyettes a tavaszi
intézményintegrációt fájdalmas, de szükségszerű lépésnek nevezte.
Maradtak további üres helyek a rendszerben – mondta, ugyanakkor most már
nem a felesleges kapacitások leépítésében, hanem további
kihasználásában gondolkodnak. A szakképzési szerkezetváltást azzal
indokolta, hogy az évek óta csökkenő tanulólétszám mellett szétaprózott
intézményrendszerben, azonos szakmák párhuzamos oktatása folyt eddig.
Kialakult egyfajta ellentmondás, hogy miközben a gazdaságot a
munkaerőhiány jellemzi, a szakképzettséggel rendelkezők nem tudnak
elhelyezkedni – közölte.