Hiába
örülnének neki a diákok, az oktatási tárca ellenkezése miatt semmi esély
arra, hogy önálló tantárggyá váljon a környezetvédelem.
(Forrás:
origo)

Az ötletet mindenféle részlet
nélkül Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter vetette fel. Az oktatási
minisztérium szerint bőven elég, ha a biológia, a kémia és a fizika
keretein belül oktatják a zöld gondolatokat. Ráadásul a kifejezetten
ökotudatos nevelésre jelenleg is van lehetőség: évek óta működnek az
úgynevezett ökoiskolák, ahol a környezet-tudatosságnak a tananyagban és
az iskolai működtetésben is érvényesülnie kell.

„Rengeteg felesleges hülyeséget tanulunk, tényleg jobb
lenne valami hasznos, mint például a környezetvédelem” – mondta egy
fővárosi középiskolás diák azzal kapcsolatban, hogy Fodor Gábor
környezetvédelmi miniszter szeptember végén azt vette fel, hogy
környezetvélelem önálló tantárgyként is megjelenthetne az
oktatásban.

A miniszter ötletét
kivétel nélkül valamennyi általunk megkérdezett diák támogatta. „Ha több
lenne az óraszám, az se lenne gond, csak ne délután legyen meg nulladik
órában” – magyarázta egy 14 év körüli lány, aki szerint a legjobb az
lenne, ha az új tantárgy a fizika és a földrajzórák számát faragná le.
Hasonlóan érvelt egy érettségire készülő fiú is, aki szerint borzalmas
lenne, ha plusz órákkal járna a tervezett környezetvédelem óra.
„Érettségi előtt minden óra személyes sértés, ami nem matek, magyar vagy
töri” – fűzte hozzá a srác, aki szerint a nevelésre még fogékonyabb
alsóbb korosztályokban viszont be kéne vezetni a
tantárgyat.

A belvárosi gimnázium
diákjai szerint azért lenne szükség az ökoórákra, mert hiába vannak az
érettségi követelmények között környezetvédelmi tárgyú kérdések –
tavalyi érettségin volt ilyen témájú szövegértési kérdés -, ennek
ellenére a tanárok ezekről alig beszélnek. „Igaz, hogy mostanában
divatos dolog a környezetvédelem, de a divathullámot ki lehetne
használni”- vetette fel az [origo]-nak nyilatkozó egyik iskolás lány. A
17 év körüli diák szerint az óra keretében praktikus dolgokat kéne
csinálni, például ki lehetne számolni, hogy kinek, mekkora az ökológia
lábnyoma, vagyis azt, hogy az életmódjával mekkora darabkát pusztít el a
természetből. „Ha valakinek túl nagy a lábnyoma, azt rá kell szoktatni,
hogy ne kétoldalanként írjon a füzetébe” – hozott fel egy
példát.

A tervről szerettünk volna
többet hallani, de a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium nem tudott
konkrétumokat mondani. Nem tudtak válaszolni többek között arra sem,
hogy mely évfolyamokon és milyen anyaggal lenne szükség az új
tantárgyra. A tárca annyit mondott, hogy a héten kezdik el a szakmai
egyeztetést az Oktatási és Kulturális Minisztériummal. Az oktatási tárca
az [origo] megkeresésére viszont azt mondta: nincs sok esély arra, hogy
a környezetvédelem önálló tantárgy legyen.

Az oktatási minisztérium szerint az egyes iskolák
eltérő pedagógiai célokat tűznek ki, a környezetvédelmi kérdéseket így
inkább a különböző tantárgyak – kémia, biológia, földrajz – keretében
oktatják. A nemzeti alaptanterv (Nat) pedig pontosan meghatározza, hogy
az egyes évfolyamokon, milyen környezetvédelemmel kapcsolatos
készségeket kell elsajátítani. Az 5.-6. évfolyamon például az ember
által okozott környezetkárosító folyamatokat, a 7.-8. évfolyamon a káros
hatások csökkentésre tett erőfeszítéseket kell megismerni. A 9.-12.
évfolyamon pedig a diákoknak el kell jutniuk arra a szintre, hogy
felmerjék, ütközhetnek-e a gazdasági és a társadalmi
érdekek.

Akkor lehet jó ötlet, ha
feloldják azokat az érdeksérelmeket, amiket egy új tartárgy bevezetése
okozhat – fogalmazott az [origo]-nak Schróth Ágnes, a Trefort Ágoston
Gyakorlóiskola igazgató-helyettese. A tanár szerint az érettségi előtt
álló diákok csak az érettségi tantárgyakba hajlandók energiát fektetni,
annak ellenére, hogy náluk lehetne legjobban összefogni a
környezetvédelemmel kapcsolatos ismereteket. A tantárgyat talán az
általános iskolákban lehetne a legkönnyebben bevezetni, ott ugyanis
szabadabban lehet gazdálkodni az idővel és a tananyaggal – mondta
Schróth, aki szerint feszültséget okozna az is, ha más tantárgyak
óraszámának kárára vezetnék be az ökoórákat.

Meg kéne fontolni azt is, hogy minden iskolában
kötelező lenne-e a tantárgy – mondta a pedagógus, aki szerint több
iskola már jelenleg is komoly eredményeket ért el a környezeti nevelés
területén. A Trefort Ágoston Gyakorlóiskola például Persányi Miklós
minisztersége alatt részt vett abban a programban, amelyben három
iskola, 10 hónap alatt, 8 százalékkal faragta le az intézmény
szén-dioxid-kibocsátását. A hatosztályos gimnázium 9. évfolyamán
kötelező a nomádtábor, évek óta van ökótábor, rendszeresen szervezik meg
különböző hulladékok begyűjtését. Schróth szerint néhány intézmény
viszont egyáltalán nem foglalkozik a kérdéssel. A tanárnő szerint így
ezekben az iskolákban mindenképpen jó lenne, ha bevezetnék a
környezetvédelmi tantárgyat.

A
Trefort igazgató-helyettese szerint a környezettudatos nevelésre
fókuszáló ökoiskolák egy részének nem biztos, hogy előrelépés lenne, ha
minden programjukat egyetlen órába kéne zsúfolniuk. Magyarországon 2004
óta működnek úgynevezett ökoiskolák: a környezetvédelmi és az oktatási
tárca közös pályázatára ekkor jelentkezhettek először az intézmények. Az
ökoiskolát a hagyományos oktatási intézménytől az különbözteti meg,
hogy a környezet-tudatosságnak a tananyagban és az iskolai működtetésben
is érvényesülnie kell. Idén, az ezzel kapcsolatos pályázatot
novemberben írja ki az oktatási tárca.