Jövő
szeptembertől egy teljesen új szakképzési rendszerben tanulhatnak majd a
fővárosi diákok. A szakközépiskolák úgynevezett Térségi Integrált
Szakképző Központokba fognak tagozódni.
(Forrás:
FigyelőNet)

A főváros vezetése azt
ígéri, az új szerkezet áttekinthetőbb és egységesebb lesz az eddiginél,
és nem kell több iskolát bezárni hozzá.

A racionalizáció jegyében a múlt tanév végén 37
iskoláját vonta össze a Fővárosi Közgyűlés. A reform következő lépése a
szakképzési törvény júniusi parlamenti elfogadása volt, ennek
megfelelően kezdték el tervezni a Térségi Integrált Szakképző
Központokat (TISZK). „Jelenleg Budapesten két TISZK épül uniós pénzből
(az Észak-Pesti és a Belvárosi), de összesen 13 központ kezdi meg
működését, a tervek szerint jövő szeptembertől” – mondta Germánné Vastag
Györgyi. A Fővárosi Közgyűlés Oktatási és Ifjúságpolitikai
Bizottságának elnöke hozzátette: a szakképzés szétaprózott: 90 helyen
körülbelül 14 ezer diák tanul. „Ezért alapvető célunk a rendszer
kidolgozásánál, hogy a szakképzésre fordítható erőforrásokat
koncentráljuk. Fontos, hogy mindezt a munkaerőpiac igényeihez igazítsuk”
– hangsúlyozta.

A szakképzési
szerkezetváltás indoka elsősorban az, hogy drasztikusan csökken a
gyereklétszám, a szakképzést pedig még ennél is kevesebben választják.
Az iskolák eddig is harcoltak, hogy érettségi után ottmaradjanak a
tanulók a szakképzésben. S ezt nemcsak azért tették, mert a 12. évfolyam
után az osztálylétszámok kétharmadára, felére zsugorodtak, hanem azért
is, mert az iskola a képzés után szakképzési hozzájárulást kapott. „Ez
most másképp lesz, mert ezt a pénzt a fenntartó, azaz az önkormányzat
fogja kapni, és tőle kerül majd vissza az intézményeknek” – mondta John
Emese, az SZDSZ fővárosi frakcióvezetője.

A törvény leírja azt, mikor használhat fel forrásokat
egy szakképző intézmény: feltétel, hogy legalább 1500 diákja legyen. „Ez
azt jelenti, hogy országszerte szakképző központokat kell létrehozni,
több iskola összefogásával. Egyébként ez ésszerű is, hiszen az
infrastruktúrát így sokkal jobban ki lehet használni. Maguk az iskolák
is arra szavaztak, hogy kevesebb, de nagyobb, hosszú távon életképesebb
TISZK-eket alapítsunk. Versenyképes intézményeket kell létrehoznunk,
amelyek ugyanilyen tudást adnak a szakmát tanulóknak” – emelte ki
lapunknak a fővárosi frakcióvezető.

A törvény négy különböző típusát írja le a Térségi
Integrált Szakképző Központoknak (TISZK). Ebből kettő használható a
fővárosi intézményekben. „A főváros ugyanis sajátos lehetőségekkel,
adottságokkal bír, hatalmas piac vagyunk mind a szakképzés színessége,
mind a tanulólétszám tekintetében. A fővárosi fiataloknak az a
legelőnyösebb, ha profiltiszta TISZK-eket hozunk létre, hiszen akkor
tudjuk a legmagasabb színvonalú infrastruktúrát, oktatást nyújtani a
számukra. A központok intézményeinél ezért szétválasztjuk az alapozó
(pályaorientációs, szakmacsoportos alapozási) szakaszt a szakképző
szakasztól” – magyarázta Vastag Györgyi.

Ez azt jelenti, hogy a kilencedik osztálytól a
tizenkettedikig járnak a tanulók az alapozó szakaszba, ezt követi az
egy- vagy kétéves szakképző szakasz. Ehhez a modellhez a nem
önkormányzati fenntartású vagy felsőoktatási intézmények, esetleg
vállalkozások is csatlakozhatnak. Alapvetően nyitottak vagyunk az
együttműködésre – hangsúlyozta a bizottság elnöke.

A két oktatáspolitikus elmondta, az adott TISZK-be
tartozó intézmények közül egyesek csak alapozással foglalkoznak, míg más
TISZK-ben alapozás és szakképzés is zajlik. Az alapkoncepció szerint
minden intézmény önálló jogi személy, önállóságuk megmarad, iskolákat
nem vonnak össze, nem zárnak be. „Vannak olyan szakképző központok,
amelyeknél az infrastruktúra fejlesztéséhez uniós pénzekre pályázunk, de
lesz olyan TISZK is, ahol nincs szükség külön forrásra, már jelenlegi
állapotában is alkalmas feladatai ellátására” – mondta a
frakcióvezető.

John Emese kiemelte:
módosítás lesz a pedagógiai programban is: a szakmacsoportos alapozásban
a pedagógiai programokat össze kell hangolniuk az iskoláknak a
beszámíthatóság érdekében, erről az érintettek között már folyik az
egyeztetés. Vastag Györgyi elmondta, hogy az elmúlt hetekben rendkívül
intenzív egyeztetést folytattak az intézmények vezetőivel a részletek
kimunkálására. Ennek során rengeteg hasznos javaslat fogalmazódott meg
és épült be a döntés-előkészítésbe, így várhatóan az érintettek számára
valóban megfelelő döntés születik a főváros novemberi
közgyűlésén.

A Térségi Integrált
Szakképző Központok a fővárosban azt jelentik, hogy az azonos profilú,
eddig lényegében egymástól függetlenül működő iskolák szerződést kötnek
egymással. Ennek értelmében bizonyos intézmények csak a hagyományos,
négyéves, érettségiig tartó alapképzést tartják meg, míg a központ más
iskolája emellett az ezt követő, 1-2 éves szakképzést is felvállalja. Az
alapképzést tartó intézményekből a diákok tehát ez utóbbiakban
folytathatják a tanulmányaikat.

Eddig például Budapesten öt vendéglátóipari
szakközépiskola volt: a Dobos, a Perlasca, a Csepeli és a Szabómester
ilyen irányú szakjain tanulók ezt követően a Gundel TISZK-hez fognak
tartozni, és ebben az intézményben folytathatják a szakirányú képzést. A
Perlasca kereskedelmi-marketing része ugyanakkor a Belvárosi TISZK-be
fog tagozódni, hasonlóan a II. Rákóczi Ferenc szakközépiskolához, a
Kozmához, a Szászhoz, a Varsányihoz, a Varga Istvánhoz, a Telekihez és a
Békésihez.

Jelentősen átalakul
tehát a szakképzés struktúrája, ami a most rendszerben lévő diákokat nem
érinti. Ők a tanulmányaikat ott fogják befjezni, ahol elkezdték. A
változás csak a szakképzést 2008 őszén kezdők számára lesz érzékelhető.
Vastag Györgyi a FigyelőNetnek elmondta: biztos abban, hogy egy rövid,
átmeneti idő elteltével letisztul a kép, és sokkal egyértelműbb lesz a
diákok továbblépési lehetősége, mint eddig volt.