Pénteken avatják a berlini Collegium Hungaricum új épületét
2007. november 29. csütörtök, 0:00
Több
évtizedes, az egykori NDK-s időket is magában foglaló, 1973 óta tartó
„átmeneti” szállás után régi-új épületébe költözik pénteken a berlini
magyar kulturális intézet, a Collegium Hungaricum, vagyis inkább
visszatér régi történelmi lakóhelyére, a német főváros
szívébe.
(Forrás: MTI)
A költözés
egyben záróaktusát jelenti a Németországban másfél év óta zajló magyar
kulturális évadnak, az úgynevezett Ungarischer Akzentnek, amellyel
kapcsolatban Masát András, a Collegium Hungaricum igazgatója az MTI-nek
elmondta: az évad 2006 márciusában az új épület alapkőletételével
kezdődött, s pénteken este immár annak felavatásával ér véget Hiller
István magyar kulturális és oktatási, valamint Anette Schavan német
oktatási miniszter jelenlétében.
Az
évad a fővároson, Berlinen kívül Németország több tartományára terjedt
ki, s számos fontos fejezete volt. A magyar kultúra bemutatása
ugyanakkor sajátos módon olvadt össze a politikával, a magyar kulturális
évad második harmadának fő eseményét ugyanis az 1956-os magyarországi
forradalom 50. évfordulójára való közös magyar-német emlékezés
jelentette, ami – mint Masát András hangsúlyozta – méltó volt a
félévszázados jubileum megünnepléséhez.
A másfél éves kulturális évad jelentőségét Masát András
úgy jellemezte: sikerült egyfajta modern Magyarország-képet
közvetíteni, mind a zene, mind az irodalom, mind a kultúra más
területein. Az igazgató jelentősnek nevezte, hogy a
bemutatkozás az ország szinte minden területére kiterjedt, legyen szó
akár az északi, schleswig-holstein-i zenei fesztiválról – amelynek
Magyarország idén díszvendége volt -, akár az ugyancsak magyar
fővendégséggel zajlott esseni „fényhetekről”, akár a déli tartományokban
zajlott magyar kulturális rendezvényekről. Mindez különösen fontos,
mert Németország nem Berlin-központú, hanem a tartományoknak is
rendkívül jelentős a súlya.
A másfél
évre visszatekintve Masát András úgy értékelte, hogy a német
fogadókészség rendkívüli volt, a magyar bemutatkozást mindenütt nagy
szeretettel fogadták. Ehhez jelentős mértékben járult hozzá a német
partnerekkel történt közös szervezés, különös tekintettel a
schleswig-holstein-i zenei fesztiválra, valamint az Essen és Pécs
európai kulturális fővárosi együttműködése jegyében zajló programokra.
Masát András ugyanakkor kiemelte, hogy a magyar kultúra legfőbb területe
Németországban mindenképp az irodalom, a magyar irodalmi termékekkel
sikerült bejutni Európa egyik legjelentősebb kulturális piacára. Ezzel
összefüggésben Kertész Imrét, Esterházy Pétert, Konrád Györgyöt, Nádas
Pétert, valamint az „újakat”, egyebek között Darvasi Lászlót, Kukorelli
Endrét és Parti Nagy Lajost emelte ki. Ők kivétel nélkül olyan szerzők,
akiket immár a németek is jól ismernek, olvasnak és vásárolják
könyveiket.
A magyar kultúra
népszerűsítése szempontjából a Collegium Hungaricum új és korszerű
épülete rendkívül sok lehetőséget rejt magában. Az alapvető stratégia –
mint Masát András elmondta – ugyan nem változik, az
eseményeket változatlanul a németekkel együttműködve kell „eladni”. A
változás az lesz, hogy míg a régi épületből a különböző rendezvényeket a
főváros és az ország más területeire igyekeztek „kivinni”, addig az
új minden remény szerint olyan vonzóerőt jelent majd, hogy a
partnerekkel együtt a közvetlen helyszínen kerülhet sor az események
közös szervezésére. Az épület ugyanis Berlin tényleges kulturális
központjában, könnyen megközelíthető helyen van, a múzeumsziget
közvetlen közelében, a fiatalságot jelentő Humboldt Egyetem
szomszédságában, a Gorkij Színház mögött.
Masát András immár nyolcadik éve áll a Collegium
Hungaricum élén. A nyolc év rendkívül sokat jelentett számára, s – mint
fogalmazott – az eltöltött idő és igazgatói tevékenysége méltó lezárását
jelenti, hogy személy szerint ő adhatja át az új épületet. Ennél szebb
búcsút ugyanakkor nem is tudna elképzelni. A mérleget megvonva
úgy értékelte: a kultúra valamennyi területén a német partnerekkel
sikerült rendkívül szoros együttműködést kialakítani. „Valami olyat
csinálhattunk, ami a hagyományosan jó magyar-német kapcsolatokban egy
kiemelkedő láncszem volt” – fogalmazott az igazgató, aki december 31-én
adja át a stafétabotot az intézet jövendő új vezetőjének, Can Togay
Jánosnak. A magyar-német kapcsolatoktól ugyanakkor nem szakad el. Az
ELTE-n tanít tovább – a germanisztika mellett a skandinavisztika a fő
területe -, de más fontos feladatok is várnak rá a magyar-német
felsőoktatási kapcsolatok területén.