Spira
György történész, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézet
nyugalmazott tudományos tanácsadójának búcsúztatására péntek délben
kerül sor a Fiumei úti temető ravatalozójában. (Forrás:
STOP)

Az 1848-49-es magyar forradalom és
szabadságharc történetének neves kutatója súlyos betegség következtében
december 3-án 82 éves korában hunyt el.

Spira
György Budapesten született 1925-ben. A budapesti Tudományegyetemen
1948-ban diplomázott, majd 1949 és 1995 között a MTA Történettudományi
Intézetének tudományos munkatársa, nyugdíjazása után pedig tudományos
tanácsadója volt. 1981-ben lett akadémiai doktor. Nevéhez több könyv és
számtalan tanulmány fűződik.

A történész
kezdeményezte 1987-ben a Tudományos Dolgozók Demokratikus
Szakszervezetének megalakítását.

Spira György
Magyarország polgári átalakulásának történetével foglalkozott, s az
1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik legeredményesebb kutatója
volt. Munkásságának jelentős részét e korszak vizsgálata tette ki,
mindenre kiterjedően feltárta a magyar és az osztrák levéltárak
forrásait, részletesen taglalta Széchenyi
szerepét,

Spira György főbb művei: A magyar
forradalom 1848-49-ben (1959), 1848 Széchenyije és Széchenyi 1848-a
(1964), A negyvennyolcas nemzedék nyomában (tanulmányok, 1973), Petőfi
napja (1975), A nemzetiségi kérdés a negyvennyolcas forradalom
Magyarországán (1980), Kossuth és alkotmányterve (1989), Széchenyi
István válogatott művei I-III. (szerkesztő, 1991), A pestiek Petőfi és
Haynau között (1998), Széchenyiről (tanulmányok, 2005).