Elavultnak
minősítette az integrációs oktatás visszásságairól szóló, a
Népszabadságban közölt tanulmányt több illetékes, noha nem az. A módszer
eredményeivel érvelnek, ám azt a kutatók sem vitatták. (Forrás:
Híradó)

Komoly visszhangot váltott
ki az a Népszabadságban ismertetett kutatás, amely szerint lesújtó a
helyzet az „integrált oktatást” folytató iskolákban.

A kutatást két szociológus, Papp Z. Attila (MTA,
Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet) és Németh Szilvia
(Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet) végezte, akik 45 iskolát
vizsgálták. Megállapították: az intézmények elsősorban az integrációs
programban a gyerekek után 61 500 forint plusz fejkvóta kedvéért vesznek
részt a programban, de a tanárok sem hisznek ebben. Ennek bizonyítéka:
saját gyerekeiket is elviszik „jobb” iskolába.

Az interjúk során számos tanár nem tudott válaszolni
arra a kérdésre, mit jelent az integrált oktatás. Volt, aki
kijelentette: „ezzel az emberanyaggal úgysem lehet dolgozni”. A kutatók
szerint a szülők sem ismerik az együttoktatás előnyeit, a helyi
közösségek pedig gyakran elutasítják azt.

A kutatás eredményeit többen is vitatják, illetve a
felmérést elavultnak minősítették. Borovszky Tímea, az oktatási tárca
roma integrációs titkárságának vezetője például arra hivatkozott – ezt
tette Szőke Judit, az Országos Oktatási Integrációs Hálózat korábbi
vezetője is –, hogy a lapban közölt felmérés 2004-ben
készült.

Papp Z. Attila közölte: a
kutatás két évet ölel át, 2005-öt és 2006-ot, az eredményeket 2006 végén
publikálták. És hogy nem elavult, az is jelzi, hogy nemrég, egy
decemberben tartott konferencián (CEU-MTA: A romák és az oktatás) a
szerzők fölkért előadóként ismertették az
eredményeket.

Borovszky Tímea
közölte, hogy azóta már készült újabb felmérés is, amely azt mutatta,
hogy az integrált oktatásban részt vevő gyermekek tanulmányi eredményei,
továbbtanulási mutatói jobbak voltak. Folyamatosan érkeznek vissza az
integrációs hálózathoz a kérdőívek, amelyek szerint a pedagógusok 98
százaléka kedvezőnek tartja az új módszertant.

Csakhogy a lap idézte kutatás nem tért ki a módszertan
hatékonysági elemeire. Két eltérő tartalmú felmérésről van szó. A
Népszabadság által hivatkozott kutatás elsősorban a helyi társadalom és
az intézményrendszer integrációhoz való viszonyát elemezte, míg
Borovszky Tímea egy olyan felmérésre hivatkozik (Kézdi Gábor, CEU
Közgazdaság-tudományi Tanszék), amely az integrált és a szegregált
oktatás közötti minőségi különbségekre mutat rá. Ennek a legfontosabb
megállapítása alátámasztja azt a szakemberek körében régóta ismert
tényt, hogy az integrált oktatást folytató intézményekben nemcsak a
hátrányos helyzetű gyerekek eredményei javultak, hanem a jobb sorsúaké
is. Ennek a felmérésnek a kiértékelése még tart.