Az új
felsőoktatási rendszer gyökeresen átalakította a pedagógusképzést.
Ezentúl csak úgynevezett mesterszakos diplomával lehet majd tanítani,
ezért az egyetemek és főiskolák között nagy verseny várható ezek
beindításáért. Egyes vélemények szerint az egész országot kiszolgálná
három tanárképző. (Forrás: FN)

Nagyjából félidejénél tart a felsőoktatás úgynevezett
bolognai átalakítása. Ezzel párhuzamosan gyökeresen megváltozik a hazai
tanárképzés is, nem csak struktúráját, hanem tartalmát tekintve is.


Ezt a hazai szakmai is üdvösnek találja, a
közoktatásnak régi igénye volt, hogy megváltozzon a pedagógusképzés:
egységesüljön és a pedagógiai szakmára fókuszáljon.

Csak
mesterdiplomával taníthatnak

Eddig az
általános iskolai tanárok négyéves főiskolán tanultak, a középiskolai
tanárok pedig ötéves egyetemen. A régi rendszer tartalmilag is nagyon
elavult volt, a képzés a szaktudományokat helyezte előtérbe, a
pedagógiai, pszichológiai ismereteket pedig meglehetősen
„mostohagyerekként” kezelte és az iskolai tanítási-nevelési
gyakorlatokra sem fektetett kellő hangsúlyt.

Mint Pukánszky Béla, a Szegedi Tudományegyetem tanára a
FigyelőNetnek elmondta, a bolognai átállással az általános iskolai és
középiskolai tanárok képzése egységessé vált, és a jövőben csak a
mesterdiplomások mehetnek tanítani. Hozzátette, az új rendszer nem
érinti a 4 éves gyógypedagógus-, valamint a 3 éves tanító- és
óvodapedagógus-képzést, ezek nem
változnak.   

Féléves iskolai gyakorlat diploma
előtt

Tartalmában is a kívánt irányba
változnak a kurzusok. A leendő tanárok már az alapszakokon is tanulnak –
saját szaktárgyuk mellet – pedagógiai alaptárgyakat. A mester szinten
pedig amellett, hogy a hallgató a főszakjához egy másik, kiegészítő
szakot is felvesz, kiemelt hangsúllyal tanulja a modern pedagógia és
pszichológia alapjait és minden más ismeretet, ami a mai iskolában
elengedhetetlen. A négy féléves mesterképzésre továbbá rákerült egy
gyakorlati félév is, amit effektív iskolai munkával kell eltölteni. Csak
ezután mehet vizsgázni.

A
mesterképzések akkreditációs dokumentumaiban pontosan meg kell határozni
többek között az adott felsőoktatási intézmény személyi feltételeit,
gyakorlóhelyi ellátottságát, eszközellátottságát. Be kell építeni az
egyes programokba a képzési és kimeneti követelményeket, s ezen kívül
kilenc olyan tanári kompetenciaelemet is, amely rögzíti a képzés
pedagógiai, pszichológiai illetve gyakorlati jellegét. Papíron tehát
garantált a minőségi képzés.

A jövő év lesz a
vízválasztó

A bolognai rendszerben
indult első évfolyam tehát most másodéves, jövőre fog végezni. Ezen
évfolyam 33 százaléka jelentkezhet 2009-ben államilag támogatott
mesterképzésekre, kétharmaduk kikerül a munkaerőpiacra. Ma még izgalmas
kérdés, hogy az mennyire fogja tudni felszívni az első
alapdiplomásokat.

A felsőoktatási
intézmények pedig gőzerővel indítják a mesterszakokat. (Amíg nem
végeznek az új rendszer alapszakosai, addig a korábban diplomát szerzett
érdeklődők kerülhetnek be mesterszakokra.) Az egyetemek, főiskolák
elemi érdeke ezek indítása, hiszen jóval több normatíva jár ez esetben
egy hallgató után. Csak tanári mesterszakból már most 83-at
engedélyezett a Magyar
Akkreditációs Bizottság (MAB). És ezek száma folyamatosan nő,
várhatóan 2009-re kétszer-háromszor ennyi lesz. A tanár mesterszakokból
jellegénél fogva sok kell: a hagyományos szakokon kívül például
drámapedagógus, múzeumpedagógus vagy mondjuk zenetanárból gordonka-,
hegedű-, nagybőgőszakos tanár.

Pukánszky szerint az
egyetemek által indított mesterszakok többnyire átkerültek a MAB
szűrőjén, a főiskolák esetében nem mindegyik. Ki is alakult egy egyre
élesedő ellentét az egyetemek és főiskolák között. Ez utóbbiak
sérelmezik, hogy hosszú tapasztalataik vannak a pedagógusképzésben,
ugyanakkor nem biztos hogy rendelkeznek a megfelelő infrastrukturális és
személyi feltételekkel.

Évente elég lenne 1500 új
tanár

A legtöbb szakember elméletben
kedvező elmozdulásnak tekinti a tanárképzés új rendszerét, de vannak,
akik szerint a túlképzést nem oldja meg a bolognai átállás. Noha –
államilag támogatott formában – mesterszakra egy adott évfolyam
mindössze egyharmada mehet, ez a szűrő vélhetően nem lesz
elég.

Ha évente 100 ezer gyerek
születik, és ez mind eléri a felső hat (7-12) évfolyamot, az összesen
600 ezer tanuló. A nemzetközileg még ideálisnak tekintett 12:1
diák-tanár aránnyal számolva 50 ezer tanár kell melléjük. 40 szolgálati
évet feltételezve évi 1250 tanárnak kellene pályára állnia, 20
százalékos túlképzéssel számolva 1500-nak.

Pszeudoszakok helyett
tanfolyamok

Szakemberek szerint épp
ezért az „optimális üzemmérettel” számolva 2-3 egyetem elláthatná az
egész országot tanárokkal. Viszont sok kisebb képzőhely is szeretne
részt vállalni a tanárképzésből. Persze nem a „keményebb” közismereti
szakokért (például matematika, kémia, fizika) folyik a verseny, mert
ezekre csak kötéllel lehet hallgatót fogni.


Megjelent viszont rengeteg bizonytalan szakmai
hátterű, „pszeudoszak”, amelyek közül soknak a létjogosultsága is erősen
vitatott. Sokak szerint többek között „a közismereti és a szakmai,
illetve a művészeti nevelés-oktatás speciális területei” alá sorolt
képzéseknek nem a mesterszintű tanár szakok között lenne a helyük, hanem
rövidebb-hosszabb idejű továbbképzésekkel kellene ezt a tudást
közvetíteni.

Ezeknek a mesterszintre emelése épp
tovább rombolja a tanári pálya presztízsét és elvonja a forrásokat a
valódi tanári szakoktól.

(Balla
István)