Arról,
hogy megmarad-e a most fejlesztési részhozzájárulásnak nevezett
tandíjféle, a nép dönt március 9-én. Az Index sokszempontú
összeállítása.

Tények

• Az
  Antal-kormány idején, 1993-ban Mádl Ferenc akkori miniszter is a tandíj
  bevezetése mellett érvelt. A tandíj az 1994-es választási kampányban
  szerepelt az MSZP, az MDF, a Fidesz és az SZDSZ programjában
  is.


• Tandíjat az állami képzéseknél először a
  Bokros-csomag részeként vezettek be. 1995-től havi 2000 forintot kellett
  fizetni az államilag finanszírozott szakokon
  tanulóknak.


• Az Orbán-kormány ingyenessé tette az
  első diploma megszerzését.


• Az Orbán-kormány
  2001-ben vezette be a tanulmányok és hallgatói lét költségeinek
  fedezését szolgáló diákhitelt.


• A
  Gyurcsány-kormány 2005 decemberétől egy diploma megszerzését tette
  ingyenessé.


• A kormánypártok a 2006-os választási
  kampányban nem beszéltek arról, sőt cáfolták, hogy általános
  tandíjkötelezettség bevezetésére készülnek.
  A felsőoktatásban
  tanulók száma 1990 óta négyszeresére nőtt: 1990-ben 108 ezren tanultak
  egyetemen vagy főiskolán, 2006-2007-ben 416 ezren.
  A magyar
  felsőoktatásban államilag támogatott és költségtérítéses képzések
  vannak. Költségtérítéses képzésben tanul a diákok 49 százaléka
  (2005-2006). Ők 100-300 ezer forintos tandíjat fizetnek
  félévenként.


• Az egyetemek várható tandíjbevétele
  2008-ban összesen 2,4 milliárd forint lesz, a felmenő rendszer
  kiteljesedésével 2013-ra 20 milliárd forintra számíthatnak. A Debreceni
  Egyetem például 2008-2009-ben 450 millió forint bevételre számít, ez az
  egyetem költségvetésének 0,8 százaléka.
  A Budapesti Corvinus
  Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti
  Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Szegedi Tudományegyetem több
  képzésért az irányadó összegnél néhány ezer forinttal többet
  kér.


• Az Európai Unió 27 országa közül nincs
  tandíj Luxemburgban, Dániában, Görögországban, Csehországban,
  Lengyelországban és Máltán. Nincs tandíj, de kötelező tagsági díjat kell
  fizetni valamely hallgatói szervezetnek Finnországban, Svédországban,
  Németországban és Cipruson. A többi államban van tandíj. Több országban a
  tandíjat diákhitelből lehet fedezni, vagy az állam fizeti azt a
  hallgató helyett.


• Egy átlagos magyar
  egyetemista, illetve főiskolás megélhetéséhez (lakhatás, étkezés,
  jegyzetek, utazás) a fővárosban legalább havi 70 ezer forint, vidéken 60
  ezer forint szükséges a tandíjon kívül.


• Egy
  diák ma havi 15, 21, 25, 30 és 40 ezer forint diákhitelt igényelhet. A
  kamatláb 9,5 százalék. Törleszteni a hallgatói jogviszony megszűnése
  után, illetve legkésőbb a 40. életév betöltését követő negyedik hónap
  első napjától kell.