1500 főt
érintő felmérést végeztek a szociológusok a romák iskolai
szocializációjáról – a kutatás eredményeit Szalai Júlia ismertette.
(Forrás: Híradó)

Miben hasonlóak és
miben különböznek a roma és nem roma fiatalok? A felmérés szerint 35
éves időtáv választja el a roma és nem roma fiatalok megálmodott
világait – mondta Szalai Júlia a Magyar Narancsnak adott
interjúban.

A kutatás során abból
indultunk ki, hogy az iskola nemcsak oktatási és nevelési intézmény,
hanem szocializációs tér is egyben – közölte Szalai Júlia. Hozzátette:
leginkább arra voltunk kíváncsiak, hogy az iskolák oktatási és
tudásátadó szerepe miként alakítja a gyerekek önképét, én azonosságát és
a jövőre vonatkozó elképezéseiket.

Frusztrált
pedagógusok

A
kutatást végzők a tanárokat megkérték, hogy becsüljék meg az iskolában,
illetve az osztályaikban a roma gyerekek arányát. Másrészt anonimitásuk
megtartása mellett a kérdőívekben a gyerekeket is megkérdezték
identitásukról, származásukról. A szakemberek a két adatot egymásra
vetítették ahol kiderült, hogy a roma tanulók arányát túlbecsülő tanárok
nagyobb arányban buktatták meg roma diákjaikat, mint azok a tanárok
akik az arányokat a realitáshoz közel állóan becsülték
meg.

A szociológus szerint ezek az
adatok azt mutatják, hogy mennyire frusztrált a illető pedagógus attól,
hogy az adott közegben tanít. Ez pedig hatással van a gyerekekre, az
osztályzatokra, a tanár osztályába járó gyerekek önképére és jövőképére.
A szociológus véleménye szerint ha a cigány gyerek frusztrálja a tanárt
akkor az akaratlanul, akár szavak nélkül is a kifejezésére
juttatja.

Szalai Júlia véleménye
szerint általánosnak tekinthető, hogy az iskola markánsan lejjebb
osztályozza a cigány gyerekek teljesítményét, mint a nem cigányokét. A
kutatás célja ezért az volt, hogy ez a korai különbségtétel mennyire van
hatással a gyerekek jövőképére. A szociológus felhívta a figyelmet: nem
arról van szó, hogy az iskolai rossz vagy jó jegy közvetlenül
meghatározná a jövőképet, de az osztályzás olyan társadalmi eljárás,
amely révén a gyerekekben tudatosulhat, az etnikai „másság”, és az erre
kimondott negatív társadalmi élet.

A cigány gyerekek fantáziáját a valós
élet formálja

A
felmérés során arra kérték a diákokat, hogy írjanak fogalmazást arról,
hogy milyennek képzelik a felnőtt életüket 20 év múlva. Kiderült, hogy a
cigány gyerekek fantáziáját a valós élet formálja. Szüleik
munkaerő-piaci helyzetét látva, biztos szakmákra vágynak, a fiúk: pl.
asztalos, kőműves, lakatos. A lányok bolti eladó, fodrász, kozmetikus.
Míg ezzel ellentétben a nem roma fiatalok a divatszakmákat preferálják:
informatika, reklám és kommunikáció.

A szociológus szerint 35 éves időtáv választja el a
roma és nem roma fiatalok megálmodott világait. A roma fiatalok
fogalmazásaiból a hetvenes évek Magyarországa reprodukálódik. A nem
romák körében minden ötödik diák tervei között szerepel a külföldi
munkavállalás, míg a romák vágyai a jobbára a szomszéd városig
terjednek.

Kudarc és
aggodalom

Ez pedig
részben annak tudható be, hogy a roma fiatalok félnek például attól,
hogy a kiemelkedési kísérletük kudarccal végződik. Másrészt a roma
családok tartanak attól, hogy gyermekük, ha egy idegen helyre kerül
akkor megaláztatások sora érheti, s ez az aggodalom is hat a fiatalok
elképzeléseire, teveire.

Megrázó
tapasztalatok

Szalai
Júlia szerint a kutatás egyik legmegrázóbb tapasztalata az volt, hogy az
interjúalanyok között egyetlen olyan roma gyerek sem volt, akinek ne
lett volna mélyen az emlékezetébe vésődött élménye a származásának
betudható személyes megaláztatásról.

(Híradó/Magyar Narancs)