Ez a furcsa, sokak számára ismeretlen tény is kiderül a Fejezetek a lengyel-magyar közös történelemből címmel a lengyel-magyar barátság történetéről, a két nép évezredes kapcsolatáról nyílt kiállításból, a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. (Forrás: Múlt-kor)

„Lengyel-magyar két jó barát” – tartja a jól ismert mondás. A mostani tárlat e barátság hátteréről, a közös történelemről, a két nép kalandos históriájáról szól. Az impozáns, lengyel és magyar nyelvű tablótárlat segítségével többek között megtudhatjuk, hogy a középkorban már a magyar Árpád- és a lengyel Piast-ház is szoros dinasztikus-rokoni kapcsolatban állt egymással. A krónikások szerint a lengyel Adelajda, a lengyel fejedelem leánya Géza egyik neje volt.

A kiállítás látogatói szembesülhetnek azzal a kevéssé közismert ténnyel is, hogy komoly esély volt rá, hogy Rákóczi Ferenc magyar fejedelem, a legendás szabadságharc vezéralakja elfoglalhassa a lengyel trónt. I. Péter orosz cár az szerette volna, ha II. Rákóczi Ferenc lesz a lengyel trón birtokosa.

1707 tavaszán a cár fel is ajánlotta a fejedelemnek a lengyel koronát. A királyságért cserében azt kívánta, hogy Rákóczi a francia udvarnál járjon közbe a svéd-orosz béke megteremtésének érdekében. A cár és a fejedelem 1707. szeptemberében Varsóban szövetséget is kötött. A szerződés azonban néhány héten belül aktualitását vesztette; így elmaradt Rákóczi lengyel királlyá koronázása.

A tárlat arra is emlékezteti a látogatókat, hogy a második világháború idején Magyarország lengyelek tízezreinek biztosított menedéket. Az 1956-os forradalom alatt pedig a lengyelek vért adtak és több mint kétmillió dolláros értékben pénzt gyűjtöttek a magyarok megsegítése érdekében.

A „Fejezetek a lengyel-magyar közös történelemből” címet viselő tárlat 14 tabló segítségével mutatja be az Árpád-kortól a napjainkig tartó időszak közös históriáját. A dokumentumkiállítást a Szegedi Lengyel Önkormányzat és a Csongrád Megyei Levéltár munkatársai készítették elő.