Immár a
negyedik májusi történelem írásbeli vizsga zajlott le, úgy tűnik az
előző évekhez képest a lesimábban. A vélemények szerint egyaránt nehéz
volt megbukni és jelesnek lenni ezen a vizsgán.

Tények

Történelem
vizsgatárgyból középszinten 1212 helyszínen 80 322 vizsgázó, emelt
szinten 111 helyszínen 5 859 vizsgázó tett érettségi vizsgát.
(Történelemből középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz,
román, spanyol, szerb és szlovák nyelven, emelt szinten angol, francia,
horvát, német, spanyol és szerb nyelven is tettek érettségi
vizsgát.)

A
tartalom az OKM közleménye
alapján

Középszintű
feladatok

A történelem középszintű
írásbeli érettségi vizsga időtartama 180 perc, ezen belül a vizsgázók
tetszőleges sorrendben oldhatják meg a feladatokat. Két, eltérő
feladattípust kell megoldani. A feladatlap első felében 12 rövid,
úgynevezett tesztjellegű feladat szerepel, a második rész pedig rövidebb
és hosszabb, úgynevezett esszé-feladatokból áll. A 8 esszékérdésből –
bizonyos választási szabályok betartásával – hármat kell kidolgozni.
(Például a reformáció, a „vasútépítés forradalma”, az államalapítás, a
2. magyar hadsereg doni katasztrófája, az 1956-os forradalom okai.)
Mindkét feladattípusnak fontos elemei a jelenismeret, az állampolgári
ismeretek (a XX. század második fele és napjaink jelenségei, történései,
problémái). A vizsgázók a vizsga egész időtartama alatt használhatják a
középiskolai történelmi atlaszt. A rövidebb feladatok, amelyek az
egyetemes és a magyar történelemre vonatkoznak, időrendben követik
egymást. (Például a római köztársaság válsága, a nagy földrajzi
felfedezések, II. József, a Horthy-korszak külpolitikája, az EU
intézményrendszere, az emberi jogok.) A feladatok jellege változatos
(pl. térkép-elemzés, igaz és hamis állítások elkülönítése, fogalmak
felismerése, ábrák kiegészítése). A feladatok mindegyikéhez írásos vagy
képi forrás, számos térképvázlat, ábra vagy adatsor kapcsolódik. A
vizsgázónak ezek felhasználásával és saját ismeretei mozgósításával kell
pontos választ adnia. Az esszéfeladatok értékelésében a szakmai
tartalom mellett fontos szempont a szöveg megszerkesztettsége,
koherenciája, logikája is.

Emelt szintű
feladatok

A történelem emelt szintű
írásbeli érettségi vizsga időtartama összesen 240 perc. Az első rész
megoldásának időtartama kötött, 90 perc. Ez alatt rövid (tesztjellegű)
feladatokat kell a vizsgázóknak megoldaniuk. Ebben a vizsgarészben
atlasz nem használható. A feladatok között találunk a reneszánszra, a
felvilágosodásra, a törökellenes harcokra, a klebelsbergi
kultúrpolitikára vonatkozót, és itt is megjelennek a napjainkhoz
kapcsolódó kérdések (pl. a demográfia problémaköre, a magyar választási
rendszer). A második rész megoldására 150 perc áll rendelkezésre. A
sokféle forrás mellett a vizsgázót itt már a középiskolai történelmi
atlasz is segíti a megoldásban. A tíz esszéfeladatból két egyetemes és
két magyar történelmi téma megoldása kötelező (pl. a katolikus
megújulás, az európai integráció, a dualizmus nemzetiség-politikája, a
Kádár-korszak kultúrpolitikája). A feladatok mindegyikéhez írásos vagy
képi forrás, térképvázlat, ábra vagy grafikon, diagram kapcsolódik. A
megoldás ezeknek felhasználását, az elsajátított ismeretek önálló
alkalmazását, az összefüggések felismerését kívánja meg. Az
esszéfeladatok értékelésében a szakmai tartalom részletesebb kifejtése
mellett fontos szempont a szöveg megszerkesztettsége, koherenciája,
logikája
is.

A
történelem írásbeli feladatlapjai május 8-án reggel 8 órától tölthetők
le az OKM
Érettségi 2008 webhelyéről.

Addig is el
lehet olvasni az interneten megjelent
megoldásokat:

• Az
  [origo] megoldásai
  
• Az
  Eduline megoldásai

A
fentebb hivatkozott [origo]-cikkben a TTE részéről Baracs
Nóra fejtette ki a véleményét az idei
vizsgákról:

„Baracs Nórát, a Történelemtanárok
Egyletének alelnökét, a pécsi Széchenyi István Gimnázium és
Szakközépiskola tanárát arról kérdeztük, milyennek tartja az idei
történelem érettségi feladatait. A szakember szerint az idei kérdéssor
szervesen illeszkedik a kétszintű érettségi folyamat
követelményrendszerébe. Jól látható belőle, hogy mára a forrásközpontú,
gondolkodtató kérdések váltak
uralkodóvá.

Megoldhatatlan feladat nem volt, bár
tény, hogy három óra alatt egy átlagos képességű diák nem egykönnyen
képes magát átrágni a több mint harmincoldalas teszten. Négyes szintre a
feladat viszonylag könnyűszerrel megoldható volt, az ötöshöz viszont
meglehetősen fejlett szövegértés
szükségeltetett.

A Szent István király törvényeire
irányuló kérdés egyszerre kérdezett rá államalapító uralkodónk
államszervezeti, közigazgatási és egyházszervező tevékenységére.
Maximalizált terjedelmű válasznál azonban nem könnyű minden, a témával
kapcsolatos, szükséges kulcsszót feltüntetni. Kívánatos lenne tehát az
esszéfeladatok kérdéseinek konkrétabb megfogalmazása, illetve a
maximálisan adható pontszám eltörlése.

Problémák
voltak a térkép minőségével is. Célszerűbb lenne, ha ezeket a jövőben
igényesebb technikával nyomtatnák, így használatuk kevesebb félreértést
okozna.
Baracs Nóra végezetül elmondta, hogy a pécsi széchenyis
diákok viszonylag lelkesen jöttek ki a vizsgáról, és bár fárasztónak
tartották a kérdéssort, azért úgy érezték, hogy nagyjából megbirkóztak a
feltett
kérdésekkel.”

Szintén
Baracs Nóra véleményét kérdezte az
MTI:

„Baracs Nóra, a Történelemtanárok Egyletének
elnökségi tagja az MTI-nek azt mondta, hogy az előző évek hagyományait
követték az idei tételek, különösebb meglepetést nem okoztak a
feladatok.

A feladattípusokra fel lehetett
készülni, a felépítésük ugyanaz volt, mint az előző években – közölte.
Kifogásként annyit fogalmazott meg, hogy jó lenne, ha a térkép élesebb,
jobb minőségű lenne. Hozzátette: bár a feladatok könnyűek voltak, de a
középszintű tételsor 31 oldalas terjedelmét hosszúnak találta. Nem elég,
ha a gyermek történelemből felkészült, akkor tud jól szerepelni, ha jó
olvasási készséggel rendelkezik, amit egyszer magyarból már lemértek –
jegyezte
meg.”

Vélemények

„Nem
volt nehéz” (Index)

A megkérdezett
diákok többsége könnyűnek találta az idei történelemértettségit, ez
abban is meglátszott, hogy sokan már jóval a három óra letelte előtt
befejezték az írást: „sokkal könnyebb volt mint a tavalyi”, „annyit
tudtam volna írni, de nem fért ki a lapon megadott, kipontozott helyre”.
Abban mindannyian egyetértettek, hogy a történelmi atlasz (aminek
második felében kronológiai táblázat is van) nagyban megkönnyítette a
dolgukat. „Mindent ki lehetett nézni belőle” – mondta az egyik 12. C-s,
társai pedig egyetértően bólogattak.

Az érettségi
nehezén ezzel nagyjából túl is vannak a diákok, a héten még angolból és
németből vizsgázik, aki eddig még nem szerzett külön
nyelvvizsga-bizonyítványt, majd jönnek a próbatételek a „kisebb”
tantárgyakból, középiskolától függően például biológiából, kémiából,
földrajzból vagy szakmai tárgyakból. A szóbeli érettségikre mindezek
után kerül sor.

„A
minimumszintet könnyedén teljesíthetik a diákok”
(FigyelőNet)

Összességében az látszik az
idei kérdéseken, hogy a korábbi vizsgákhoz képest kevésbé a szaknyelvre
és a tényekre, lexikális tudásra fókuszálnak, inkább az általános
történelmi látásmódot kérik számon a végzősöktől – mondta el Edényi
László a FigyelőNetnek. A kőbányai Zrínyi Gimnázium – amúgy
történelemtanár – igazgatója szerint a minimumszintet könnyedén
teljesíthetik a diákok, hiszen például a térképismeretre alapuló
kérdéseket egy gyengébb képességű vagy gyengébb felkészültségű diák is
gond nélkül meg tudja oldani. A jeles elérése viszont nem könnyű – véli
az igazgató –, hiszen alaposan át kell látni a kifejtős kérdéseknél az
adott kort, a történelmi összefüggéseket.

„Alapvetően
dicsérték” (Híradó)

Alapvetően dicsérték
és általában gondolkodtatónak tartották az idei tételeket a
középszinten maturáló diákok az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskolában –
közölte Csapodi Zoltán, az intézmény történelem szakos vezető tanára. A
tanulók – elmondásuk szerint – élvezték a feladatokat, hiszen
nemcsak általuk már ismert szövegrészletekkel volt dolguk, hanem sok
esetben tankönyvi tudásuk alapján ismeretlen szövegeket kellett
elemezniük.

Petróczi Gábor, a kazincbarcikai
Ságvári Endre Gimnázium igazgatója szerint a diákok nyugodtan fogadták a
feladatokat, mert a feladatlap szerkezetét jól ismerik, az hasonlít az
előző három évben megszokotthoz. Mint mondta, a feladatsor a nem
történelem szakos igazgató szemével változatos, a szorosan vett
történelmi ismereteken túl számos olyan ismeretet mér föl, amellyel a
diáknak rendelkeznie kell (grafikonok olvasása, térképen történő
tájékozódás, logikai és szakmai összefüggések, források kapcsolása az
adott feladathoz).

Mariscsák István, az egyházi
fenntartású, miskolci Fráter György Katolikus Gimnázium igazgatója
szerint egyértelműen pozitív volt a feladatok fogadtatása, azokat a
vizsgázók jól megoldhatónak találták. Az érettségizők számítottak arra,
hogy lesz reneszánsz esszétéma, e területen csalódtak. Arról is
beszámolt az igazgató, hogy az esszében jó választási lehetőség és kellő
súlyú témák jelentek meg. Pozitív változásként értékelte, hogy a
korábbiakkal szemben nem volt olyan gúnyrajz vagy vicc, ami a mai
fiatalok számára nehezen
értelmezhető.

A történelem
írásbelik története

Történelem
tételek az érettségin
2007-ben