Ha valahol azt olvassuk például, hogy
valaki romlott tejet iszik, az ugyanúgy undort vált ki, mintha ugyanezt
mozgóképen látnánk. A tudósok régóta tudják, hogy ha látunk valamilyen
mozgást – például azt, ahogy valaki belerúg egy
labdába – akkor az agy bizonyos részei, az úgynevezett
tükörneuronok aktivizálódnak, hogy lekövessék azt a mozgást. 
Hasonlóan, amikor látjuk, hogy valaki boldog, szenved vagy undorodik
valamitől, a mi agyunkban is aktivizálódnak az ezekért az értelmekért
felelős agyi területek. Ebből adódik az ember empátiás képessége.

A Groningeni Egészségügyi Egyetem Idegkutatási
Központjának tudósai arra voltak kíváncsiak, hogy vajon az érzelemekért
felelős agyi terület (elülső insula) akkor is aktivizálódik e, ha valaki
csak olvas ezekről az érzelmekről. A tesztek során funkcionális
mágneses rezonencia vizsgálatot alkalmaztak (fMRI), amely az agyi
vérkeringés változásait mutatja. A résztvevőknek három másodperces
rövidfilmeket mutattak, amelyeken egy színész ivott egy romlott tejjel
teli bögréből.

„Megkértük a
résztvevőket, hogy olvassanak el egy rövid szöveget, amely szintén
valami hasonló, undort kiváltó eseményről szólt – nyilatkozta
Christian Keysers, az egyetem munkatársa. – A kísérlet legvégén pedig az
ízlelésre adott válaszreakciókat vizsgáltuk, amikor valami rossz ízű
folyadékot itattunk a résztvevőkkel.”

Az
eredmények szerint mindhárom inger hasonló reakciókat vált ki az elülső
insulában. Bár az undor esetében a kísérlet működött, a tudósok nem
biztosak benne hogy az öröm és a fájdalom esetében is így lenne. A
tudósok régóta tudják, hogy az elülső insula az úgynevezett
„undorközpont”, azok az emberek ugyanis, akiknek sérült ez az agyi
területük, képtelenek undort érezni.

Ha egy ilyen
ember romlott tejet iszik, azt ugyanolyan vígan teszi, mintha üdítőt
fogyasztana, egyszerűen nem érzi a
különbséget – mondta Keysers. Azonban ha előtte
látták, hogy valaki ivott a tejből, és kiült arcára az undor, akkor már
ők sem fognak inni belőle. Az embernek hatalmas evolúciós előnye
származik abból, hogy agyunk elraktározza mások reakcióit is, hiszen így
nem saját kárunkon tanulunk. Ez azt jelenti, hogy hasonló történik,
amikor egy filmet nézünk, vagy könyvet olvasunk: testünk reagál a
látottakra, olvasottakra, ezért érezhetjük úgy, hogy valóban átéljük a
főhőssel történteket – tette hozzá a
kutató.