Most van
pénz az iskolák felújítására, ám mégsem felhőtlen a tanévkezdés, és
szokás szerint a politikai csatározásokat sem nélkülözi. (Forrás:
InfoRádió)

Az egész iskolarendszer
színvonalának emelésére, a tananyag átgondolására van szükség ahhoz,
hogy valóban a tudástársadalom kialakulása felé haladjunk – véli Romsics
Ignác történész. Az akadémikus arra is figyelmeztet: a tanári pálya
vonzóbbá tétele továbbra is nagyon várat magára.

Jelentős összeget, 75 milliárd forintot fordít iskolák
felújítására a kormány – jelentette be kedden Gyurcsány Ferenc. A
kormányfői tájékoztató nem nélkülözte a politikai oldalvágást, miszerint
az Orbán kormány idején a fenti összegnek csak a töredéke jutott
hasonló célokra. Rekordsebességgel megérkezett a fentiekre a Fidesz
reagálása, ez keretes anyagunkban olvasható.

Miközben a megszokott politikai ütésváltások folynak,
Romsics Ignác akadémikus éppen arra figyelmeztet, hogy a politika az
elmúlt két évtizedben csak szónokolt a tudástársadalomról, a lényegi
tettek elmaradtak.

A jövőnk valóban
azon a tudáson múlik, amelyet a gyerekeink most és a közeljövőben kapnak
tőlünk. A lényeg, hogy ez a tudás megalapozott és korszerű legyen, az
másodlagos, hogy a tudást kisiskolákban szerzik meg a gyerekek, vagy
összevont intézményekben, hiszen mind a kettőt lehet jól működtetni –
mondta az InfoRádiónak Romsics Ignác.

Tenni is
kell

Az akadémikus
szerint az iskolák összevonása önmagában nem rossz, mert több gyerek
számára teszi lehetővé a szakoktatást, a magasabb szintű képzést. Az
egész persze csak akkor működhet jól, ha megfelelően megszervezik az
utaztatást, ha a gyerekek úgy jutnak el a távolabbi iskolába, hogy az
nem okoz számukra túl nagy megterhelést.

Az egész iskolarendszer színvonalának emelésére, a
tananyag átgondolására van szükség ahhoz, hogy valóban a tudástársadalom
kialakulása felé haladjunk. Például az elmúlt húsz évben relatíve
keveset tettünk azért, hogy minden magyar gyerek tudjon angolul. Ennek
hiányában ugyanis nem fog tudni a világban boldogulni. Ugyanez igaz a
számítógépes ismeretekre – magyarázta az akadémikus.

A politika nagyon sokat tehet azért, hogy
tudástársadalomban éljünk, de sajnos sokat tehet ellene is. Kormányoktól
függetlenül a politika nem állt a helyzet magaslatán ebből a
szempontból az utóbbi időben. Általában sokat beszéltek a
tudástársadalomról, de a feladat nagyságához képest keveset tettek érte –
fűzte hozzá Romsics Ignác.

Azt
például, hogy arányosítják a tanárok óraszámát a világban lévő
óraszámokhoz, nem tartom tragédiának. Ugyanakkor ehhez pénzt, megfelelő
fizetést is kell rendelni, hiszen a tanári pálya iránti érdeklődés
nagyon lecsökkent – vélekedett az akadémikus.

A többség a jogászi, vagy a közgazdasági pálya felé
törekszik, és aki még tanárszakra jön, azok egy része sem az iskolákba
készül. Ez egy olyan negatív tendencia, amelyet csak évtizedek alatt
lehet visszafordítani. Minél később kezdjük el, annál rosszabb lesz a
helyzet – hangsúlyozta Romsics Ignác.

Fidesz: ötven éves mélyponton az
oktatás

Zsigó Róbert,
az oktatási bizottság fideszes alelnöke szerint a magyar közoktatás, a
kormányfő állításával ellentétben, az elmúlt ötven év legnehezebb
időszakát éli. Az elmúlt években pedagógusokat bocsátottak el, iskolákat
zárnak be és szinte mindenért fizetni kell, amiért eddig nem kellett.
Az ellenzéki politikus feltette a kérdést, hogy a miniszterelnök miért
nem állt ki néhány éve, amikor az elmúlt ötven esztendő legnagyobb
pedagógus-elbocsátási programját indította el, illetve amikor az elmúlt
fél évszázad legnagyobb iskolabezárási programja kezdődött
meg.

Az ellenzéki politikus szerint a
kormányfő most beismerte, amit a Fidesz régóta mond: nem törődtek a
közoktatási intézményekkel. Arra, hogy a miniszterelnök szerint a
kormány 4-5 év alatt nem költött annyit óvodák, iskolák felújítására,
mint most, úgy reagált: Gyurcsány Ferenc bevallotta, hogy 4-5 éve nem
tettek semmit a közoktatási intézményekért. Zsigó Róbert elmondta:
korábban Hiller István 100 milliárd forintról beszélt, ez több a most
bejelentett összeghez képest. Az ellenzéki képviselő szerint kérdés az
is, hogy a most nyertesnek nyilvánított ötszáz telephely mellett mi lesz
a többiekkel, amelyek szinte már a közüzemi számlákat sem tudják
kifizetni. Megjegyezte: jelenleg mintegy 5-6 ezer oktatási telephely van
Magyarországon.