A
tanárképzésben minden hallgató ugyanazokat a pedagógiai elveket tanulja
meg, így amikor munkába áll, rájöhet: az általa tanított gyerekcsoportot
kissé másképp kell kezelni, mint ahogy „papíron” tanulta. (Forrás:
FN)

A tanártovábbképzés épp arra
lenne hivatott, hogy az iskolák igényei szerint formálja a tanár
tudását – a gyerekek oktatása érdekében. Ám ma olyan
tanfolyamok is továbbképzésnek számíthatnak, amelyek nem kizárólag a
pedagógiai területet erősítik, és az erre fordítható összeg is
kevés.

A nevelés és az oktatás az
általános iskolában teljesen más kompetenciákat igényel a
pedagógusoktól, mint a „felsőbb” iskolákban. Emellett a törvény is más
típusú felkészültséget és többlettudást ír elő a pedagógusoknak, –
például ismerniük kell a digitális eszközök kezelését, a számítógépet,
vagy a sajátos nevelési igényű gyerekek pedagógiáját
is.

A közoktatási törvény meghatározza, hogy a
pedagógusoknak hétévente kötelező részt venniük továbbképzésen; de
azokat a munkaköröket, feladatokat is kifejti, amelyeknek feltétele a
pedagógus-szakvizsga megszerzése – mondta a FigyelőNetnek Rádli Katalin,
az Oktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezető-helyettese. Az
iskolák középtávú, öt évre szóló továbbképzési programot készítenek,
amelyben figyelembe veszik a helyi oktatási és nevelési programot és az
egyéni szakmai érdekeket. Így alakítják ki az adott időszakra a tanárok
továbbképzésének a tervét.