Az
alpesi gleccserek olvadása bepillantást enged a magas hegyek között élt
neolitikus emberek életébe – derült ki a régészek és klimatológusok
nemrég rendezett berni konferenciáján, ahol az éghajlatváltozással
kapcsolatos szempontokra is felhívták a figyelmet. (Forrás:
Múlt-kor)

Mindenki ismeri az
1991-ben felfedezett Ötzi történetét: a jégbefagyott embert 3000 méter
magasságban találták meg, i.e. 3300 körül élhetett, amely egyben felveti
azt a kérdést is, hogy az Alpokban talán több ember is élt, mint eddig
gondolták. A 2756 méter magasságban fekvő, svájci Schnidejoch
gleccsernél talált leletek csak megerősítik ezt a
feltételezést.

2003-ban egy svájci
pár egy darab fára lett figyelmes, ami felkeltette az érdeklődésüket.
Levitték a hegyről, és átadták a berni régészeti hatóságnak. A gondos
vizsgálat és a radiokarbonos kormeghatározás során kiderült, hogy egy
nyírfaháncsból készült tegezről van szó, amelyet i.e. 3000 körül
készítettek. „Az Alpokból származó leletek igen ritkák. Ez azonban még
különlegesebb. A világon sehol sem találtak ehhez hasonló tegezt” –
mondja Albert Hafner, Bern kanton vezető régésze. A felfedezést először
titokban tartották, mert attól féltek, hogy a kincsvadászok elözönlik a
gleccser környékét. A régészek azonban további kutatásba kezdtek, és
egyre több tárgyra bukkantak.

„Íjakat, tegezt és nyilakat találtunk. Meglepetésünkre
rengeteg szerves anyag került elő, bőr, cipődarab, nadrágfoszlány, amit
normál esetben nemigen találunk.” A leletek egy része az i.e. 4500
körüli időkből származik, vagyis idősebb, mint Ötzi. Más tárgyak is
előkerültek a bronzkorból, a római korból és a korai középkorból. A
leletek azért is érdekesek, mert olyan korszakból származnak, amelyben a
klimatológusok szerint a Föld Naphoz viszonyított pályájának változásai
miatt a Föld éghajlata különösen meleg volt. Ennek következtében a
magas hegyek járhatóvá váltak az emberek számára.

„A Schnidejoch gleccser azon helyek közé tartozik,
amelyek érzékenyen reagálnak a rövid távú éghajlatváltozásokra és
hőmérséklet-ingadozásokra. Ha még több radiokarbonos adatunk lesz, akkor
az utóbbi 7000 évre vonatkozóan pontos képet rajzolhatunk a gleccserek
rövid távú változásairól” – magyarázza Martin Grosjean, a Berni Egyetem
klimatológusa.

A gleccsernél talált
római pénzérme azt bizonyítja, hogy a rómaiak ezt az utat használták,
hogy átkeljenek az Alpokon az északi kolóniák felé. Érdekes módon a Föld
leghidegebb korszaka egybeesik a Római Birodalom hanyatlásával. Amikor
megkezdődött a lehűlés, és a gleccserek egyre nagyobbak lettek, a
Schnidejochot és a többi hágót a jég eltorlaszolta. Vagyis az
éghajlatváltozás hozzájárult a Római Birodalom bukásához? „Ez kissé
erőltetett megállapítás lenne. Annyit tudunk, hogy az éghajlat többször
is változott a történelem során; régen a Föld Nap körüli pályája okozta a
változásokat, most az üvegházhatás.”

Martin Grosjean számára a Schnidejoch gleccseren talált
5000 éves bőrdarab annak bizonyítéka, hogy a Föld egyre melegszik. „A
bőr a legértékesebb lelet. Ha a bőrt kitesszük az időjárás, napfény,
szél, eső hatásainak, csaknem azonnal szétbomlik. Az, hogy ez a bőrdarab
ilyen ép állapotban fennmaradt, azt mutatja, hogy eddig jég borította,
vagyis az elmúlt 5000 év alatt a gleccser soha nem volt kisebb, mint
2003-ban, és az azt követő években.”

Számos tudós és régész érkezett a berni konferenciára,
hogy többet tudjon meg a Schnidejoch gleccseren talált leletekről, és
bemutassa saját kutatási eredményeit. Kanadai kutatók a Yukon régióban
újkőkori mezőgazdaság és állattenyésztés nyomaira bukkantak nagy
magasságban, ami szintén a Föld felmelegedését támasztja
alá.

A norvég Atle Nesje már 25 éve
foglalkozik a gleccserekkel. Számításai szerint a norvég jégmezők is
hasonló felmelegedési és lehűlési periódusokat mutatnak, mint az alpesi
gleccserek. „Ezek a régészeti leletek pontosan beleillenek a mi
gleccserkutatási eredményeinkbe. Ez nagyon fontos a múlt, a jelen és a
jövő éghajlatváltozásairól szóló vitákban.”

A Schnidejoch leletek a történészek számára azt
bizonyítják, hogy az emberek sokkal inkább otthon voltak az Alpokban,
mint eddig feltételezték. „1991-ben Ötzi teljesen letaglózott minket.
Eddig mindig azt hittük, hogy az Alpokban nem éltek emberek. A
schnidejochi leletek óta viszont már tudjuk, hogy nagyon is szerettek
hegyet mászni, ami igazi kihívás lehetett, hiszen még nem voltak Goretex
cipők. De tudjuk, hogy rendszeresen felmentek a hegyek közé” – mondja
Hafner.