Már
megkezdték működésüket Magyarországon a Magyar Társadalom a Tehetség
Szolgálatában kezdeményezés keretében létrejövő tehetségpontok. A
központok az arra érdemes, ambiciózus fiatalok segítésével foglalkoznak
majd. Jelenleg ötvenhét ilyen centrum működik hazánkban és a határon
túli régiókban. (Forrás: [origo])

A
Magyar Társadalom a Tehetség Szolgálatában országos kezdeményezés fő
célja, hogy tudatosítsa az emberekben, a tehetséggondozás nem egy szűk
elit magánügye, hanem nemzeti ügy, a tehetségek felfedezéséhez,
gondozásához pedig széles rétegek társadalmi és politikai összefogása
szükséges. A fiatal tehetségek gondozására kiemelt figyelmet fordító
Debreceni Egyetem a Nemzeti Tehetségsegítő Tanáccsal közösen rendezte
meg – a szervezett hazai tehetséggondozás kialakítását célzó összefogás
egyik állomásaként – a Tehetségpontok I. Országos Konferenciáját.


A magyarországi és határon túli civil szervezetek
által létrehozott Nemzeti Tehetségsegítő Tanács egyik legfőbb feladata,
hogy országos szinten és szervezett módon támogassa a tehetségek
gondozását, valamint hozzájáruljon a tehetséges fiatalok
kapcsolatépítéséhez. A szervezet által 2008 februárjában útjára
indított, A Magyar Társadalom a Tehetség Szolgálatában
konferencia-sorozat is azt bizonyítja, hogy az átfogó tehetséggondozás
kialakítása stratégiai jelentőségű, mely széles társadalmi és politikai
összefogást kíván. 

Az iskolákban,
felsőoktatási intézményekben és különböző civil szervezetek által
működtetett tehetségpontok célja az lesz, hogy kiemeljék és támogassák
az ambiciózus fiatalokat, segítsék szakmai, tudományos fejlődésüket. „A
különböző szervezetek más és más szerepet kapnak majd – más feladatot
lát majd el egy kisközségben működő és egy városi központ, illetve egy
olyan regionális tehetségpont, mint amilyen a Debreceni Egyetemé” –
tájékoztatta az [origo]-t Dr. Debreczeni Attila, a Debreceni Egyetem
tudományos rektorhelyettese.

„A
Tehetségpontok I. Konferenciája azért jelenthet mérföldkövet a
kezdeményezés életében, mivel ezek a Tehetségpontok, vagyis kis
szervezeti egységek, jelenleg megalakulásuk kezdeti stádiumában vannak,
ezért működésük, szerveződésük még könnyen alakítható. Sok múlik tehát
azon, milyen szabályokat fektetünk le és milyen célokat tűzünk ki
eléjük, hiszen mindezek nagy mértékben meghatározzák a fejlődés további
menetét” – mutatott rá Dr. Fésüs László, a Debreceni Egyetem rektora.


A tehetséggondozás, csakúgy mint a lemaradó diákok
felzárkóztatása, a Debreceni Egyetem oktatási stratégiájában is
hangsúlyos helyet foglal el. A 2000 óta működő tehetséggondozási
rendszert most, az új szellemiség jegyében alakították át. Eddig a
legjobban teljesítő diákok egy pedagógiai-pszichológiai felmérés után
kerülhettek be a programba, majd havi rendszeres ösztöndíjjal segítették
munkájukat. „Ezután bekerülni könnyebb lesz: bárki, aki diákköri munkát
végez, szakkollégiumi tag – egy témát kutat témavezetője segítségével,
lehetőséget kap arra, hogy több kreditet vegyen fel, hozzáférhet a
tanszéki eszközökhöz, ajánlást kap pályázataihoz. Ösztöndíjban csak az
részesül, aki valamit le is rak az asztalra” – mondta el Debreczeni
Attila.

A konferencia idején ötvenhét tehetségpont
kezdte meg működését országszerte, ám számuk folyamatosan nő – mondta el
Dr. Csermely Péter a rendezvényen. Jelentkezni a Nemzeti Tehetségsegítő
Tanács honlapján található regisztrációs lapon keresztül lehet. Később
ennek alapján akkreditálják a tehetségpontot, amennyiben az megfelel a
feltételeknek, képes ellátni feladatait.