Holnapi
ülésén a Magyar Rektori Konferencia elnöksége a legalacsonyabb felvételi
ponthatár jelentős megemelésére tett javaslatokról tárgyal. (Forrás:
NOL)

A Magyar Rektori Konferencia, a
hazai egyetemek és főiskolák vezetőit tömörítő testület elnöksége több,
a magyar felsőoktatást lényegileg befolyásoló javaslatról és
dokumentumról foglal állást keddi tanácskozásán. Ezek többsége vélhetően
a novemberi plenáris ülés napirendjén is szerepel.

Korábban több rektor is kifogásolta a minimális
felvételi ponthatárt, vagyis azt, amely alatt teljesítő jelentkezőt
semmiképpen sem lehet felvenni. Az egyetemi vezetők szerint a jelenlegi
160 pontos alsó küszöb nem ösztönzi a diákokat a kiváló érettségi
eredmények elérésére. Információink szerint most Péczeli Gábor, a
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora tesz javaslatot
kétszáz pontos minimum bevezetésére. Javaslata abból a megfontolásból
indul ki, hogy a korábbi pontszámítási rendszerben 60%-os eredmény
kellett a sikeres felvételihez. Ez a mostani pontszámítási rendszerben
240 minimumpontot jelentene, tehát még megemelve is könnyen teljesíthető
volna az alsó határ. Ez az enyhe szigorítás reményeik szerint javítaná a
felsőoktatásban részt vevők minőségét, így az egyetemek, főiskolák
eredményeit. Másfelől viszont némileg csökkentené a mai hallgatói
létszámot egyes szakokon. Esetleg éppen ott – műszaki, informatikai
terület -, ahol a munkaerőpiac évről évre egyre több szakembert
igényel.

Egy további javaslat úgy
változtatná meg a felsőoktatási törvényt, hogy abból világosan
kiderüljön: magasabb vezetői megbízást (rektor, rektorhelyettes, dékán,
főigazgató) „hosszabbítani” csakis új pályázat kiírásával lehet.
Eltörölné viszont a javaslat azt a rendelkezést, hogy e vezetői
megbízásokra egyazon személy csak egyszer „újrázhasson”. A javaslattevő
az Alkotmánybíróság elnökét és elnökhelyettesét hozza fel példaként,
akiket az AB saját tagjai közül választ, ám korlátozás nélkül többször
is újraválaszthatók bírói mandátumuk kilenc éve alatt. A visszahívási
jog és a demokratikus szenátusi választás így is biztosítaná a vezetők
időben történő cseréjét, a jó vezetők viszont hosszabb időn át a
helyükön maradhatnának.

Az elnökség
keddi ülése elé kerül még az úgynevezett Bolgona Jelentés 2008 című
tanulmány egy munkapéldánya is, amely az új típusú képzés hazai
tapasztalatait összegzi, s amelynek nyomán később javaslatok
születhetnek az alapképzési rendszer átvizsgálására, s ha szükséges,
módosítására.