Tettek
helyett egymás „leantiszemitázásával” készülnek a szervezett
zsidóüldözés kezdetét jelző hírhedt Kristályéjszaka 70. évfordulójára a
német politikai pártok. Közben az országban veszélyes mértékben nő a
zsidóellenesség. (Forrás: FN)
„Ahogy
utazom a hotel felé, hallom, hogy csörömpölnek az ablaküvegek. Bravó!
Bravó! Úgy égnek a zsinagógák, mint öreg, nagy kohók. Német tulajdon
szerencsére nem károsult. Most nincs semmi különösebb tennivaló.
Megpróbálok néhány órát aludni” – ezeket a sorokat vetette papírra
Joseph Göbbels birodalmi propagandaminiszter 1938. november 9-ének
éjszakájáról, amely csak Kristallnacht, azaz kristályéjszaka néven
vonult be a történelembe.
A
kristályéjszaka a szétvert zsidó boltok szilánkokra tört ablaküvegei
után kapta a nevét. Nemcsak üzleteket értek támadások, a
nemzetiszocialisták lakásokat is kifosztottak, zsinagógákat gyújtottak
fel. A rákövetkező napokban több száz embert megöltek, még többet
megsebesítettek, 14 ezret elhurcoltak. A zsidók elleni diszkriminációból
és kirekesztésből kőkemény, központilag irányított üldözésbe és
megsemmisítésbe átcsapó akciósorozat ürügyéül az szolgált, hogy egy
lengyel származású német zsidó Párizsban lelőtt egy német
diplomatát.
Ki a nagyobb
antiszemita?
Ez év elején még remek
ötletnek tűnt egy antiszemitizmust elítélő, egységes nyilatkozat
elfogadása az évforduló napjára, ez elnyerte a német pártok tetszését
is. Az ügy akkor vett nem várt fordulatot, amikor a kereszténydemokraták
(CDU/CSU) igényüket fejezték ki egy olyan passzus beemelésére, amely
elítéli az egykori Kelet-Németországot (NDK), efféle mondatokkal:
„Emlékeznünk kell arra, hogy Kelet-Németország sohasem ismerte el Izrael
államot, hogy az ottani kormány megfosztotta vagyonuktól a zsidó
üzletembereket, akiknek menekülniük kellett az országból, valamint
emlékeznünk kell azokra az 1973-as kelet-német fegyverszállításokra is,
amelyek az Izrael-ellenes Szíriába irányultak”.
Miután az elhivatottan baloldali Linke – a
kelet-németországi kommunista párt utódszervezete – túlzónak találta a
megfogalmazást, mondván, az NDK-ban nem volt antiszemitizmus, és nem
csak a zsidók vesztették el vagyonukat, a kereszténydemokraták még
hevesebben reagáltak. Azon túl, hogy rögzítették, hogy a Linkével
közösen semmilyen, antiszemitizmust elítélő nyilatkozat kiadására nem
hajlandóak, a Süddeutsche Zeitung szerint a frakció szóvivője
kijelentette: „A Linkében egyértelműen fellelhetők antiszemita
tendenciák.”
„Ezzel a lépésével a
CDU/CSU búcsút mondott a német társadalom antifasiszta konszenzusának” –
riposztozott felháborodva Gregor Gysi, a Linke frakcióvezetője. Így
léphetett az eleinte szélesen elfogadott dekrétum helyébe a politikai
egymásra mutogatás, ami röviden arról szól: ki antiszemita, ki nem,
valamint hol volt nagyobb antiszemitizmus: az NDK-ban, vagy az NSZK-ban.