A
Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 2007. májusában az elsőfokú ítéletében
megállapította a roma gyermekek jogellenes elkülönítésének tényét
Hajdúhadház általános iskoláiban, és azt is megállapította, hogy a
gyerekek egyenlő bánásmódhoz való joga azért is sérült, mert alacsonyabb
színvonalú oktatást kaptak. Az alperes fellebbezett. (Forrás:
C-press)

Másodfokon a Debreceni Ítélőtábla jogerős
ítélete is megállapította, hogy az alperesek közvetlenül hátrányosan
különböztették meg a két iskola melléképületeiben oktatott diákokat,
azonban az  ítélet szerint nem áll fenn a roma
gyerekek etnikai alapú jogellenes elkülönítése, mert a roma gyerekek
fizikai szegregációja ugyan köztudott, de nem elkülönítés, hanem
önkéntes elkülönülés. A jogerős ítélet ellen az Alapítvány
felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz. 

1) Az ítélet iratellenes

Az ügyben számos okirat bizonyítja, hogy a szegregáció
nem önkéntes. Íme néhány nyilatkozat a települési képviselők közgyűlési
jegyzőkönyveiből: „Szembe kell néznie a testületnek azzal, hogy az
óvodákban is külön cigány csoportokat kell létrehozni.” A polgármester
szerint „annak megoldását, hogy minden cigánygyermek vegyes osztályba
járjon, senki ne várja se az intézménytől, se az önkormányzattól, hiszen
ennek kritériuma az iskolaérettség, a szociális körülmények.” Az
iskolák évente több tucat olyan intézkedést hoznak (az illegális, ám
létező felvételi vizsgáztatástól az osztályba soroláson át az osztályok
létszámának és elhelyezésének megállapításáig), amelyek a szegregációt
létrehozzák, ill. fenntartják. Számos szegregáló intézkedés
végrehajtásához szükséges az önkormányzat jóváhagyása, amely az iskolák
szakmai munkájának és jogszerű működésének elsődleges őre.

2) Az ítélet jogszabályt sért

Az Ítélőtábla szerint az alperesek felelőssége azért
sem állapítható meg, mert a szegregáció körében intézkedéseket nem
tettek. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény értelmében azonban a
diszkrimináció valamennyi fajtája jogellenes, függetlenül attól, hogy
mulasztás, vagy aktív, netán célzott cselekmény eredménye.
Figyelemreméltó, hogy az Ítélőtábla a saját korábbi ítéletében
foglaltakkal is szembehelyezkedett: a Miskolc ellen hasonló ügyben
hozott ítéletében ui. azt fejtette ki, hogy a szegregációért való
önkormányzati felelősség megállapításához elegendő a mulasztás megléte,
nem szükséges annak bizonyítása, hogy célzott, aktív cselekmény
eredménye az elkülönítés. Az Ítélőtábla azt is kifejtette, hogy hazai
jogszabályokat alkalmazott, és nem tekinti kötelezőnek sem az Európai
Tanács ún. Faji Irányelvét, sem pedig az Európai Közösségek Bíróságának a
közösségi jog tagországokban való alkalmazására vonatkozó ítéleteit.

A hajdúhadházi ügy folytatódik és
valószínűleg le is zárul a Legfelsőbb Bíróságon

2008. november 19-én 10 órakor (Budapest, Markó u. 16.
fsz. 1.)

További információ: www.cfcf.hu, Mohácsi Erzsébet
061 323 0882, 0630 210 2632

 

Mohácsi Erzsébet, igazgató

 Esélyt a Hátrányos
Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány
Chance For Children Foundation
(CFCF)
1093 Budapest, Lónyay u. 34. III/21.
Tel.:
061-323 0882, Fax.: 061-323 0883
www.cfcf.hu