Körülbelül
ötmillió órányi országos és helyi tévé- és rádióműsort tett nyilvánosan
kutathatóvá az ORTT a ma megnyitó Digitális Archívumban. A médiahatóság
Reviczky utcai székházában kialakított kutatószobában hozzáférhető
adatbázisban egy praktikus kezelőfelülettel bárki kedvére keresgélhet.
(Forrás: emasa)

Az Országos Rádió-
és Televízió Testületnek törvényi kötelessége a műsorfigyelés, emiatt
pedig évente körülbelül 800 ezer órányi adást rögzítenek „hivatalból”. A
műsorarchiválás „személyi és technikai” szempontból is sikeres, sőt,
jelentős nemzetközi érdeklődés övezi – mondta el a Majtényi László azon a
csütörtöki sajtótájékoztatón, amelyen bejelentette: szeretnék, hogy a
gazdag, közpénzből felépített archívum ne csak az ő munkájukat, hanem „a
társadalmi tudás emelését is szolgálja”, ezért megnyitják a
nyilvánosság előtt.

A Digitális
Archívum (DAR) az ORTT elnökének elképzelése szerint elsősorban a média
szakos egyetemisták, kutatók, újságírók munkáját, újságíró szervezetek
érdekvédelmi tevékenységét segítheti, de a kutatóban minden érdeklődő
állampolgárt szívesen látnak (a részletes kutatási szabályzat .pdf
formában letölthető a cikkünk alatti linkről – a
szerk.).

Az archívum számára jelenleg több mint
nyolcvan tévé- és rádiócsatorna teljes műsorát rögzítik külső cégek –
például a Rádiómonitor – segítségével. A 2000 óta bővülő gyűjteményben
azonban nemcsak ezek a csatornák szerepelnek, hanem több mint 1300
műsorszolgáltató – többek között egy sor vidéki, kis adó műsora vagy már
megszűnt csatornák – adásai is megtalálhatóak benne.


A kutatószobában jelenleg az egy évnél nem régebbi
műsorokat azonnal, az egy évnél régebbi adásokat pedig 20-60 perc
várakozás (és feltöltés) után lehet kutatni. Az archívum legnagyobb
korlátja – mondták a sajtótájékoztatón – az, hogy a műsort nem
adásminőségben rögzítik. Tévében újra nem lehetne lejátszani ezeket a
felvételeket, de kutatásra ez a felbontás is teljesen
megfelel.

Az eMasa újságírója az
ORTT székházában kialakított kutatóhelyen maga is kipróbálta az
archívumot. Az adatbázis és a keresőfelület nagyon könnyen kezelhető,
logikusan felépített. Lehetőség van arra, hogy konkrét műsorszámokra
keressünk rá, de arra is, hogy egy időpontot kiválasztva megnézzük, mi
ment akkor egy adott csatornán, vagy összehasonlítsuk, mit adtak a
versenytársak azonos időben.

Nem csak a
tévéműsorokat, a reklámszpotokat is rögzíti a rendszer, így meg lehet
nézni például azt, hogy melyik reklám melyik adón hányszor ment le, vagy
éppen azt, hogy a Barátok köztöt megszakító reklámblokkokban miket
hirdettek. Sőt, mivel az ORTT nézettségi adatokat is vásárol az AGB-től,
ezeket pedig beépíti az adattárba, azt is láthatjuk, hogy hányan nézték
a Barátok közt szóban forgó adását és a szünetben vetített reklámokat –
igaz, a nézettségi adatok nem azonnal, hanem negyedéves csúszással
kerülnek csak be a rendszerbe.

A nagy csatornák hír-
és elemző műsorainál megszólalókra is lehet keresni. A rádióadásokat
rögzítés után egy elemző rendszeren is átfuttatják, ennek köszönhetően
további szűkítéseket lehet tenni a keresésben, így vizsgálni lehet
például egy adón a zene és a szöveg vagy éppen a magyar és a külföldi
számok arányát, de akár konkrét zeneszámok sorsa, népszerűsége is nyomon
követhető a kereső segítségével.

Az adatbázis
bővítése évente körülbelül 20 millió forintjába kerül az ORTT-nek. Ebből
– mivel az infrastruktúra már megvan hozzá – a helyben rögzített adások
archiválása nem sokat visz el. Legtöbbet az AGB-adatokért, a
Rádiómonitor szolgáltatásaiért valamint a Szonda hallgatottsági
adataiért fizetik.

Mindez egyáltalán nem tűnik
soknak, ha összevetjük azzal, hogy a Nemzeti Audiovizuális Archivum
(NAVA) felállítására többmilliárd forintot áldozott a kormány, és sokkal
kevesebb műsort rögzítenek, mint az ORTT. Honlapjukon az adatbázisban
2006. január 1-től kereshetőek a két nagy kereskedelmi valamint a
közszolgálati csatornák hírműsorai. A Magyar Televízió 2006-ban 4,25
milliárd forintot kapott archív anyagaiért, azonban ezekből akkori
híradásunk időpontjáig egyetlen percet sem digitalizált. A NAVA
adatbázisának egyetlen vitathatlan előnye az, hogy az ország számos
pontján – főleg könyvtárakban – elérhető, míg az ORTT adatbázisát csak a
székházukban lehet egyelőre használni.

Az ORTT a
jövőben szeretné az adatbázist újabb szolgáltatásokkal bővíteni, terveik
között szerepel például a hanganyagok írásos archiválása és a leirat
becsatolása az adatbázisba, valamint az, hogy a műsorok mellett
rögzített metaadatok közé bekerülhessenek az ORTT-ben keletkező iratok –
például a panaszok vagy az egy-egy műsor ellen indított eljárások
is.