A
Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) határozata a magyarországi civil
szektorról (a lehetőségek és a teendők áttekintése alapján).
Második olvasatban tárgyalta, majd elfogadta a GSZT december
2-án plenáris ülése a magyarországi civil szektor helyzetéről készült
határozat tervezetét. A határozatot munkabizottság készítette elő,
melynek vezetője Barabás Miklós, az Európa Ház igazgatója, a GSZT tagja
volt. A munkabizottság támaszkodott Dr. Kuti Éva, a GSZT számára
készített szakértői tanulmányának fő tanulságaira, valamint a több
körben és több városban tartott vitákon (köztük a GSZT június 30-i
ülésén) elhangzott javaslatokra.
A határozat
teljes szövege:
A Gazdasági és Szociális
Tanács
HATÁROZATA
a
magyarországi civil szervezetekről
A Gazdasági és
Szociális Tanács 2008. június 30-án tartott plenáris ülésén vitát
folytatott a magyarországi civil társadalom helyzetéről és lehetséges
fejlődési irányairól. Megállapította, hogy a rendszerváltozás óta eltelt
időszak alatt a magyarországi civil társadalom fejlődésének minőségileg
új szakaszába lépett; szerteágazó tevékenysége a társadalom szinte
minden területén jelen van, és szerepe folyamatosan nő a közpolitika és a
közvélemény formálásában, ami viszont nem tükröződik a civil szféra
társadalmi megítélésében. A lehetőségek és a teendők áttekintése alapján
a GSZT 2008. december 2-i ülésén az alábbi határozatot
hozta:
A demokrácia erősítésének
fontos eleme a civil szervezetek döntés-előkészítésben való
részvételének növelése.
A GSZT indokoltnak tartja és
támogatja azokat a törekvéseket, melyek a civil szféra önszerveződésen
alapuló belső együttműködésének erősítését, országos jellegű
érdekképviselete feltételeinek megteremtését célozzák.
A
közfeladatok civil szervezetek számára történő átadása esetén is
biztosítani kell a versenysemlegességet. Szükséges a támogatások
odaítélésének és a velük való elszámolásnak a felgyorsítása, normatívvá,
átláthatóvá és kiszámíthatóvá tétele, az indokolatlan adminisztratív
terhek megszüntetése. Ugyanakkor meg kell honosítani a támogatások
felhasználásának ellenőrzési elemeket is tartalmazó érdemi, tartalmi
értékelését. Összességében növelni kell a civil szervezetek
tevékenységének nyilvánosságát.
A civil szektor
továbbfejlődésének fontos feltétele következetes, átlátható és
szervezetméretek szerint differenciált jogi és gazdasági szabályozási
rendszer kialakítása és működtetése. Szükséges a civil szervezetekről
közhiteles, egységes (központi) nyilvántartás létrehozása.
Támogatni kell a nemzetközi civil ernyőszervezetek
munkájában történő magyar részvételt, az ország európai uniós tagságából
fakadó lehetőségek mind teljesebb kihasználását. Erre jó lehetőséget
kínál a 2011-es magyar
EU-elnökség.