A
Kormányszóvivői Iroda közleménye a megyei önkormányzatok által elrendelt
tanítási szünet kapcsán. (Forrás: OKM)
A
közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján nem rendelhetnek el a
megyei önkormányzatok rendkívüli iskolai szünetet, a közoktatásról szóló
törvény ugyanis ezt csak akkor teszi lehetővé, ha a megye területén a
nevelési-oktatási intézmények működtetése nem
lehetséges.
A
gázellátással kapcsolatos jelenlegi helyzetben azonban ez fel sem
merülhet, ráadásul a gázfogyasztás csökkentésére ez azért sem jelent
megoldást, mert az iskoláknak a szünet idején is gondoskodnia kell a
gyermekek felügyeletéről, vagyis ugyanúgy kell fűteni az épületeket. A
rendkívüli iskolai szünet elrendelésére vonatkozó kezdeményezés
ellentétes azzal az eredményes kormányzati törekvéssel, amelynek célja,
hogy a lakosságot a lehető legkisebb mértékben érintse a gázszállítás
leállítása.
A közoktatásról szóló törvény (Kt.) 54. § (1) bekezdése
alapján rendkívüli szünetet a nevelési-oktatási intézmény vezetője
rendelhet el, de csak abban az esetben, ha rendkívüli időjárás, járvány,
természeti csapás, vagy más elháríthatatlan ok miatt az intézmény
működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős
veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Az intézkedéshez be
kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a
fenntartót haladéktalanul értesíteni kell.
Az előző pontban felsorolt okból
rendkívüli szünetet rendelhet el a főjegyző, amennyiben a megye, illetve
a Főváros területén a nevelési-oktatási intézmények működtetése nem
lehetséges. A főjegyző a döntéséhez – kivéve, ha a késlekedés jelentős
veszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna – köteles beszerezni az
érdekelt önkormányzatok jegyzőinek véleményét. Ha a vélemény
beszerzésére nem volt lehetőség, a főjegyző az intézkedéséről azonnal
értesíti az érdekelt önkormányzat jegyzőjét. A főjegyző intézkedéséről
értesíteni köteles az oktatásért felelős minisztert (Kt. 91. § (1)
bekezdés d) pont).
A rendkívüli szünet miatt kiesett tanítást hat napos
tanítási héttel, illetve a tanítási napok meghosszabbításával lehet
pótolni (Kt. 52. § (16) bekezdés). A többletmunkából eredő költségek a
munkáltatót terhelik.
A rendkívüli szünet ideje alatt is biztosítani kell
azonban a gyermek napközbeni felügyeletével összefüggő feladatok
ellátását. Ebből adódóan a nevelési-oktatási intézményben megjelent
gyermekek felügyeletéről az intézmény vezetőjének gondoskodnia kell (Kt.
41. § (5) bekezdés).