Alig pár
hete jelentették be, hogy egy új múzeumban gyűjtenék majd az Európai
Unió tagállamainak közös történeti emlékezetét, a kérdés máris vitákhoz
vezetett. Az tagállamok ugyanis a 20. század főbb fordulópontjai kapcsán
egyelőre nem tudnak közös megegyezésre jutni. (Forrás:
Múlt-kor)

A több millió euróból
készülő Európai
Történelem Háza a korábbi tervek szerint 2014-ben nyílhatna
meg Brüsszelben. A német kereszténydemokraták vezetője, és az Európai
Parlament elnöke, Hans-Gert Pöttering által felkarolt projekt célja,
hogy „közös európai identitást” hozzon létre. Az ötletet az Európai
Parlament is elfogadta, és hamar megszavazták az egyhektáros
alapterületen felépülő intézmény tervének
finanszírozását.

A múzeumot a korábban már sikeresnek
bizonyult közös francia-német
történelemtankönyv sikere kapcsán hozzák létre, amely talán
egy közös európai történelemtankönyv megírásához is vezethet majd. Ezt
azonban nem mindenki fogadja lelkesen: a tagállamok igencsak
megosztottak a második világháború, vagy épp az európai amerikai
befolyás történetének értelmezésében.

Adam Bielan, a
parlament lengyel képviselője, és egyben alelnöke szerint a múzeumnak
már a 28 oldalas, csupán bemutató célú vázlata is komoly aggodalmakra ad
okot, ugyanis sok mindent félremagyaráznak a történelemmel
kapcsolatban. Szerinte ugyanis abban azt állítják, hogy a második
világháború Hitler sikerével kezdődött, és az utolsó lengyel ellenállási
gócokat 1939-ben számolták fel.

Ez azonban nem igaz:
1940-ben is harcoltak lengyelek Franciaországban, az angliai csatában,
vagy épp a Közel-Keleten, Olaszországban, és Hollandiában is, illetve a
keleti fronton a Vörös Hadseregben. A földalatti ellenállás is 1945-ig
tartott, és annak legkomolyabb hadművelete az 1944-es varsói felkelés
volt. Az ott mozgósított emberek száma pedig a franciákéhoz volt hasonló
– állítja.

A tiltakozáshoz több Amerika-ellenes
francia politikus is csatlakozott, akik szerint az Egyesült Államok
negatív hatást gyakorolt a kontinens történetére. A lengyelek és csehek
ebben másként fogalmaznak: szerintük az Egyesült Államok volt az
egyetlen olyan ország, amely a hidegháborúban kiállt a Szovjetunió
ellen. A múzeum elkészültéig így ezeket az ellentéteket mindenképp
tisztázni kell, és közös konszenzusra kell jutni – áll a dokumentumban,
„hiszen a kiállításnak világossá kell tennie, hogy egy fejlődő világban
az egyesült Európa a közös értékekre építkezve élhet békében és
szabadságban”.

Vannak más kritikusok is: Nigel Farage
angol képviselő szerint már maga az ötlet is képtelenség, hiszen a
múzeum a történelmi objektivitás helyett egyfajta europolitikai
korrektségen alapul majd. Az pedig nem helyes, hiszen a történelem
újraírására voltak már más veszélyes precedensek is.