Prágában
a cseh elnökség nyitóeseményéhez kapcsolódva a Kreativitás és Innováció
Európai Évének hivatalos nyitókonferenciáját is megrendezték január
7-én. (Forrás: Edupress)

A rendezvényt Ondrej
Liska cseh oktatásügyi miniszter és Jan Figel, oktatásért felelős
európai biztos nyitotta meg, mindketten hangsúlyozták a kreativitás és
innováció egyéni, társadalmi és gazdasági
jelentőségét.

A siker kulcsa a folyamatos reagálás
a változó környezetre, erre pedig a kreatív erőforrások tesznek
képessé. Ondrej Liska egyenesen a válság ellenszerének nevezte az
oktatást, és kiemelte, hogy a kreativitás és innováció témája
hangsúlyosan jelen van a versenyképes és nyitott Európát célzó cseh
elnökségi prioritásokban.
Jan Figel elmondta, a Kreativitás és
Innováció Európai Éve katalizátor szerepet tölt be: célja, hogy felhívja
a figyelmet a témára, és összehozza az érintetteket, megteremtse az
együttműködés kereteit és hozzájáruljon az ötletek megvalósulásához. A
sikerhez nyitott elmére és nyitott szívre van szükség: a racionális
megközelítés és az empátia ötvözete vezethet
célra.

Az évet különböző szakterületekről és
különböző európai országokból 24 felkért nagykövet képviseli, köztük
Edward de Bono, a kreatív gondolkodás mestere, Radu Mihaileanu román
származású francia filmrendező vagy Blanka Ríhova cseh mikrobiológus, és
nem utolsósorban Rubik Ernő professzor, és Losonczi Áron, a
fényáteresztő beton feltalálója.

A nagykövetek
kerekasztal-beszélgetése eredményeként megfogalmazott ajánlásokat Esko
Tapani Aho, a Nokia alelnöke, volt finn miniszterelnök ismertette a
konferencián. Hangsúlyozta, a jelenleg megélt gazdasági válság egyben
lehetőség is, hiszen előfordul, hogy fontos és szükséges reformokat
válság nélkül lehetetlen lenne keresztülvinni. A kreativitás alapja a
jól működő, színvonalas oktatási rendszer. Tudásalapú társadalomról
beszélünk, de az oktatási rendszerek még nem igazodnak ezekhez az új
igényekhez, radikálisan át kell őket alakítani. Az emberi tőkébe való
befektetés elengedhetetlen, a gazdasági nehézségek ellenére, sőt éppen
emiatt muszáj invesztálni az oktatásba és a kutatás-fejlesztésbe. Több
és hatékonyabb együttműködésre van szükség az akadémiai szféra, a
gazdaság és a kormányzati szféra között, jelenleg ez nagyon korlátozott,
miközben az innovációs kapacitás egyre inkább az együttműködésen
alapszik. Zárásként hozzátette, hogy a kreativitás és innováció által
elért siker nemcsak gazdasági, anyagi jellegű, hanem jobb emberi életet
eredményez.

A kreativitás és innováció európai éve
átfogó kezdeményezés, amely jellegénél fogva számos területre kiterjed:
az oktatás és képzés mellett érintett a kultúra, a
vállalkozásfejlesztés, a kohéziós politika, a vidékfejlesztés, a kutatás
és fejlesztés, a kreatív ipar (beleértve az építészetet is), az
audiovizuális szektor és az információs társadalom
is.

Az év hivatalos hazai programjának
összeállítása céljából a Tempus Közalapítvány pályázati felhívást tett
közzé, mely elérhető a www.tka.hu címen, és amelyben várnak olyan
programokat, ötleteket, kezdeményezéseket, amelyek témájukkal és
célkitűzéseikkel a Kreativitás és Innováció Európai Évének
kezdeményezéséhez illeszkednek. Az ötletpályázatra benyújtott javaslatok
közül a szervezők mintegy ötven kezdeményezést választanak ki, amelyek a
szakmai elismerés mellett nem anyagi jellegű támogatást is kapnak
kezdeményezésük megvalósításához, és ezek adják majd az év hivatalos
hazai programjának gerincét.

A magyarországi
nyitórendezvény februárban lesz. Az Év egyik kiemelt eseménye lesz
májusban az a konferencia, amelynek témája a kreativitás és innováció az
egész életen át tartó tanulás tükrében. A programokról és
rendezvényekről februárban, a partnerszervezetekkel való egyeztetés és
az ötletpályázat lebonyolítása után lesz elérhető részletes
információ.

(www.edupress.hu)