A
Kozármislenynél kiásott gyapjas mamut maradványa iránt volt a legnagyobb
érdeklődés az első napon azon a tárlaton, amely az M6/M60-as autópálya
Szekszárd-Bóly-Pécs között épülő szakaszának baranyai nyomvonalán
előkerült régészeti leletek válogatott darabjaiból nyílt a baranyai
megyeszékhely egyik bevásárlóközpontjában. (Forrás:
Múlt-kor)

Az épületbe és annak
boltjaiba betérő vásárlóközönség tagjai közül többen hosszasan időztek
az óriás növényevő tízezer éves csontjai mellett, voltak, akik
fényképezkedtek is a lapockát, lábszár- és csigolyacsontokat őrző vitrin
előtt.

Varga Gábor, a Pécsi Tudományegyetem
Földrajzi Intézetének adjunktusa szerint az emberek reakciója nem
meglepő, hiszen mamutlelet viszonylag ritka Magyarországon, ráadásul a
Kozármisleny közelében kiásott 130 centiméter hosszú lábszárcsont a
legnagyobb, melyet itthon valaha is találtak. Hozzátette, hogy a bő
leletanyagban sokféle állat csontjai, köztük ősbölényé és lajháré is
előkerültek, elemzésük, kiértékelésük folyamatban van, s később
várhatóan időszaki vagy állandó kiállításokon is feltűnnek majd. A
Feltárul Baranya múltja című, január 25-ig látható kiállítás a csontok
mellett több száz tárgyat, köztük övvereteket, karpereceket,
agyagedényeket, s egyebek mellett épületdíszeket is bemutat az
neolitikumtól a késő középkorig terjedő időszakból. A szervezők azt
tervezik: a tárlatot más városokba is elviszik, hogy minél többen
megtekinthessék.

A Baranya Megyei Múzeumok
Igazgatóságának munkatársai 2005-2008 között mintegy 800 ezer
négyzetméter területet tártak fel az épülő sztráda Baranyát érintő 30
kilométeres szakaszán, ennek során mintegy 430 ezer lelet került
felszínre – több mint az elmúlt száz évben a megye egész területén. A
munkálatok során 27 ásatási felületen 15 ezer régészeti objektum, azaz
gödrök, kutak, árokrendszerek, kemencék, házak maradványait találták
meg. Jelentőségét tekintve a leletek közül kiemelkedik a szebényi római
kori villaépület, az ezersíros versendi avar temető és a belvárdgyulai
neolit kőárok. A régészek olyan érdekességekre is rábukkantak, mint a
neolitikum idején készült agyagszobrocskák, késő római sírok, fegyvert
díszítő hun kori aranylemezek, antik formákat idéző kelta borkiöntő
edények vagy egy épségben megmaradt római bronzüst.