A
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság ismételten megállapította a
jogsértést, kártérítést mégsem ítélt meg az iskolájukban hátrányosan
megkülönböztetett miskolci roma diákoknak. (Forrás:
Edupress)

Az Esélyt a Hátrányos
Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány nem ért egyet az ítélettel, álláspontjuk
szerint, az oktatás minősége meghatározza mindenkinek a lehetőségeit,
és leszögezte, azzal, hogy kizárták őket a minőségi oktatásból előre
eldöntötték, hogy milyen munkát végezhetnek majd.

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány
munkatársai 2004-ben egy iskola összevonási akció során állapították
meg, hogy Miskolcon a roma diákokat elkülönítve oktatják. „A
tagiskolákban oktatott roma diákok pedagógiai program szerinti
követelménye a „Tantervi minimum elsajátítás” volt” – tájékoztatott az
alapítvány. Ezért perelte be a miskolci
önkormányzatot.

Első fokon, nem
jogerősen, a bíróság megállapította az egyenlő bánásmód megsértésének
tényét, de nem tartotta vétkesnek a város vezetését, mert úgy ítélte
meg, a szegregáció nem volt szándékos. A Debreceni Ítélőtábla a 2006.
június 6-án hozott ítéletében megállapította, hogy Miskolc Önkormányzata
„megsértette az ügy felperese által képviselt, roma származású tanulók
egyenlő bánásmódhoz való jogát”, a roma gyerekek az önkormányzat
részéről egy korábban kialakult helyzet fenntartása miatt, vagyis mert a
beiskolázási körzeteket nem vonták össze, hátrányos megkülönböztetést
szenvedtek.
Az alapítvány megállapította, hogy „az ügyben
érintett gyerekek a hátrányos megkülönböztetés következtében nem
részesülhettek minőségi oktatásban. Nem voltak ezért képesek megfelelően
továbbtanulni vagy csak olyan szakmát tanulhattak, amellyel nem tudnak
elhelyezkedni, s ezáltal hátrányt szenvedtek. A gyerekek nemcsak azt
állítják, hogy az általuk vágyott középiskolákba nem nyertek felvételt
az elégtelen tudásuk miatt, hanem azt is mondják, hogy tanév közben
többször is próbáltak a nem cigány többségű tagintézményeikbe
átjelentkezni, de kérésüket megtagadták”.

A mai tárgyaláson a Borsod megyei bíróság
megállapította a jogsértés tényét, kártérítést azonban nem állapított
meg a diákoknak. Az indoklás szerint ugyanis színvonalbeli különbség nem
állapítható meg a tagiskolák között, így a roma tanulók továbbtanulását
nem gátolta semmi.

Mohácsi
Erzsébet, az alapítvány vezetője elmondta: „Az alapítvány a legteljesebb
mértékben egyetért a fellebbezéssel, mert ezeket a gyerekeket olyan
hátrány érte, amiből nem csak erkölcsi, de súlyos anyagi veszteségük is
lesz. Azzal, hogy kizárták őket a minőségi oktatásból előre eldöntötték,
hogy milyen munkát végezhetnek majd.”

(www.edupress.hu)