Az
InfoRádiónak több pedagógus elmondta, hogy a hátrányos helyzetű
gyermekek nem érzik magukat jól a normál osztályban, lassítják is a
többiek munkáját, ráadásul a tanítóknak nincs is megfelelő képzettségük
az oktatásukra. A megkérdezett szakemberek szerint az integrált oktatás
sikeres lenne, ha az iskolákban lennének megfelelő szakemberek – de
nincsenek. Ráadásul bevezetéséhez sokkal több időre volna szükség.
(Forrás: Inforádió)

Szegregációt ott
és akkor van értelme fölszámolni, ahol vannak kellően felkészült
szakemberek, akik tudják kezelni az integrálandó gyerekek problémáját –
mondta az InfoRádiónak Gyenei Melinda, a Fejlesztő Pedagógusok Szakmai
Egyesületének elnöke. Ezek lehetnek az iskolapszichológusok,
gyógypedagógusok, fejlesztőpedagógusok., ám ilyen szakembereket nagyon
kevés iskolában alkalmaznak, ezeknek a többsége is budapesti – hívta fel
a figyelmet az elnök.

A pedagógusok attól tartanak,
hogy a hátrányos helyzetű gyerekek nem érzik majd jól magukat,
hátráltatják a normál osztály haladását, és így senkinek nem lesz előnye
az integrációból. Gyenei Melinda szerint ez igaz lehet, ugyanakkor jó
esély van arra is, hogy kisebb előítélettel viseltetnek majd irányukban
az egészséges gyerekek.

A magyar pedagógusképzés
csődje

Vekerdy Tamás gyermekpszichológus szerint a
fent vázolt általános vélekedés „totálisan téves, de nem téves a mai
magyar viszonyok között”.

A magyar pedagógusképzés
csődjét mutatja, hogy az általános iskolai tanároknak nem kell értenie a
diszlexiás gyermekek neveléséhez – tette hozzá. Márpedig erre fel kell
készíteni őket az integrált oktatás bevezetése előtt. Ha mindemellett
több gyermeket integrálunk, mint amennyit egy osztályban lehetne, az
senkinek nem használ – mutatott rá a gyermekpszichológus.


Ő úgy látja, az integrált oktatás az egyetlen működő
modell, a társadalmi szolidaritás és együttműködés „kimunkálásának
egyedül lehetséges útja”, amit ráadásul Ausztráliától Amerikáig
mindenhol alkalmaznak. Ugyanakkor ennek kialakításához idő kell, nem
lehet egy rendelettel, egy csapásra megvalósítani – figyelmeztetett.


Idő kell az
átalakításhoz

Ugyanakkor már van olyan intézmény
Magyarországon, ahol van integrált oktatás: a Gyermekek Háza 1993 óta
működik így. Mint azt Lányi Marietta közoktatási szakértő mondta, ehhez
olyan környezetet kellett létrehozniuk, ami nem versengésre ösztönzi a
tanulókat, hanem egymás segítésére és az egyéni eredmények elismerésére.
Az iskola húsz tanárából viszont négyen gyógypedagógusok. A tanároknak
pedig meg kellett tanulni a differenciált tanulásszervezést és a
gyógypedagógusokkal való együttműködést.

Lányi
Marietta úgy látja, meg kell változnia a tananyagközpontú, tekintélyelvű
magyar iskolának. Mint mondta, nehezíti a helyzetet, hogy nincsenek
megfelelő szakemberek. Ugyanakkor a közoktatási törvény egyértelműen
megfogalmazza, hogy a sérült gyerekeknek hány órában kell a
gyógypedagógusok által vezetett rehabilitációs foglalkozásokon részt
venniük. Referenciaiskolákat kellene létrehozni, ahol meg lehet tanulni a
rendszer működését – vélekedett.

A pedagógusok
képzéséhez, az átalakításhoz viszont időre van szükség Lányi Marietta
szerint is, a fölülről érkező utasítás nem elég.