Tilos
büntetni a rossz tanulót ebédmegvonással, óráról való kiküldéssel, és a
kényszeres eltanácsolás sem alkalmazható. (Forrás: FN)

Az iskola a tanulói jogviszony egyoldalú
megszüntetésére négy esetben jogosult. Megszűnik a tanulói jogviszony,
ha túl sok igazolatlan órát „gyűjtött be” a diák, ha valamilyen fizetési
hátralék merül fel, és azt a tanuló szociális helyzete nem indokolja. A
tanév utolsó napján az iskola egyoldalú nyilatkozattal is
megszüntetheti annak diáknak a tanulói jogviszonyát, aki ugyanazon az
évfolyamon másodszor is megbukott, továbbá fegyelmi határozattal is el
lehet távolítani a diákot.

Ez a négy
lehetőség azonban az önkormányzati fenntartású iskolában csak a nem
tanköteles tanulóval szemben alkalmazható. A nem helyi önkormányzatok
által fenntartott (alapítványi, egyházi) intézmények esetében a tanulói
jogviszony megszüntetése e mellett is eltérhet ezektől. Ez esetben
ugyanis a tanulói jogviszony fenntartása – írásbeli megállapodásban –
fizetési kötelezettséghez is köthető.

Minden évben felmerül az iskolából való eltanácsolás
problémája. Az ilyen jellegű igazgatói döntések hátterében gyakran az
áll, hogy az iskola nem tartja elegendőnek a rendelkezésére álló
pedagógiai eszközöket egy-egy nehezen kezelhető, problémás magatartású
tanulóval szemben.

Az eltanácsolás, bár semmiféle
jogi kötőerővel nem bír, mégis komoly hatást tud gyakorolni a szülőre. A
szülő és az iskola képviseletében eljáró igazgató helyzete ugyanis
rendkívül eltérő. A szülő ilyenkor nincs alkupozícióban, hiszen nem
kíván gyermekének rosszat, nem akarja, hogy egy esetleges ellenséges
környezetben legyen kénytelen tanulni. Az iskola részéről érkező hasonló
felszólítás nyomán látszólag a szabad iskolaválasztás jogával él,
amikor elviszi gyermekét más intézménybe, valójában azonban nyomásnak
enged, mert úgy érzi, nincs más lehetősége.