Romló közbiztonság, gyengülő állampárt, magabiztosabb ellenzék: a Szabad Európa Rádió 1989. február 20-iki és az Amerika Hangja február 22-iki adása és egy február 27-iki BM napi operatív jelentés tükrében.

A Szabad Európa Rádió február 20-i Magyar híradójában Krassó György beszélt az országgyűlési képviselők visszahívásáról mint a népi ellenőrzés valódi formájáról; Kasza László számolt be arról, hogy miért nem ünnepelnek együtt a hivatalos szervekkel a független szervezetek március 15-én; de szó volt a rendőrség helyzetéről a február 17-i metrórobbantás kapcsán és tudósítottak egy modern képzőművészeti aukcióról, amelyet a romániai menekültek megsegítésére szerveztt a Független Menedék Bizottság a Munkásmozgalmi Múzeumban.

„Budapest lakói most vonakodva tesznek eleget a rendőrség felhívásának, hogy a metróban történtek miatt jelentkezzenek a 07-es telefonszámon. Azzal tisztában vannak, hogy a magyar rendőrség magatartása egyre szélsőségesebb. Most ne a március 15-ikékre, a július 16-ikákra és a november 15-iki brutális akcióra gondoljunk elsősorban, hanem a mostani napokban tapasztalt rendőri akciók sorozatára, úgymond a közbiztonság érdekében végzett akcióra. A járőrök lépten-nyomon belekötnek tisztességes emberekbe, jobb esetben csak igazoltatják őket, rosszabb esetben feljelentik, miközben a rendőr-főkapitányság vezetőjének bűnügyi helyettese elismeri, hogy volt olyan hét vége, amikor öt gyilkosság is történt.”

A dokumentum teljes szövege letöltehető pdf-ben

*

Február 22-én az Amerika Hangja bemutatja a Washington Times aznapi összefoglalóját a legfrisebb budapesti tudósításokról. Idézi Fejti Györgyöt, a PB tagját, aki az év végéig megszavazandó új alkotmányról szólva elmondta, hogy annak szövegéből száműzik az MSZMP vezető szerepének hangsúlyozását, ami viszont nem jelenti azt, hogy a párt lemondana a társadalomban betöltött vezető szerepéről. Nyers Rezső, a PB reformista tagja, egykori szociáldemokrata, kijelentette, hogy mivel a többpártrendszer bevezetésével tömeges kilépésekre számítanak, a keresik az együttműködést, többek között az 1949-ben betiltott Szociáldemokrata Párttal. Kijelölt vezetőjük, Bihari Mihály szerint (akit 1988-ban kizártak a kommunista pártból), az MSZMP 800 000 tagjából mintegy százezren vallanak szociáldemokrata nézeteket.

„Fejti azonban kijelentette, ennek a mondatnak kihagyása nem jelenti azt, hogy a párt lemond a társadalmi eseményekben vitt irányító szerepéről. Programjával és politikai munkájával kívánja ezt elérni, mégpedig úgy, hogy törvényes előírások nélkül szeretné a
maga oldalára állítani a társadalmat. Majd hozzáfűzte: az új alkotmánynak világosan ki kell mondania, hogy Magyarország szocialista állam. Mivel sokan attól félnek, az átdolgozott, alapokmány a tőkés rendszer csendes visszaállításához vezethet. […]

A Szociáldemokrata Párt egyébként egyike a számos új, vagy újjáéledt politikai mozgalomnak, amely vetélkedni fog a hatalomért. Nyersnek a Fiatal Ügyvédek Klubjában elhangzott kijelentéseit azután hozták nyilvánosságra, hogy Bihari Mihály, a szociáldemokraták kijelölt vezetője úgy nyilatkozott: reméli, a reformerek kilépnek a kommunista pártból és a szociáldemokraták természetes szövetségesei lesznek.”

A teljes szöveg pdf-ben.

*

Február 25-én a Jurta Színházban megtartották a Munkásszolidaritás ’89 elnevezésű konferenciát, amelyen, a dolgozók eddigi kellő súlyú érdekképviseletének hiányát megszüntetendő, megalakult a Szakszervezeti Munkásszövetség. A BRFK állambiztonsági szervének napi operatív információs jelentésből az is kiderül, hogy a belépő 40 Ft volt, de a szervezőknek az eladott 443 jegyből még a bérleti díjat sem sikerült fedezniük. Továbbá, hogy Vajasné új, immáron koronás címert tervez, és a SZOT képviseletében Csintalan Sándor vett részt az összejövetelen. Az újonnan alakult szervezet levelet írt Németh Miklósnak, amelyben követelik az állami kiadások jelentős csökkentését, elsősorban a bős-nagymarosi építkezés leállítása és Munkásőrség megszüntetése révén.

„Tisztelt Miniszterelnök Úr! Az Ön és Kormányának a SZOT béremelési követeléseivel kapcsolatban tett nyilatkozatával, miszerint a béremelés teljesítménynövekedés nélkül nem teljesíthető, egyetérteni nem tudunk, mivel a sorozatos áremelések következtében a korábbival azonos teljesítményért kifizetett bér vásárlóértéke jelentősen csökkent. A SZOT, véleményünk szerint igen mérsékelt béremelési követelése is csak kismértékben ellensúlyozhatja az inflációs következményeket. Követeljük az állami kiadások jelentékeny csökkentését, hogy ezáltal a lakossági terhek enyhíthetőek legyenek! Gondolunk itt elsősorban a bős-nagymarosi építkezés leállítására, a Munkásőrség megszüntetésére, a honvédelmi kiadások valóságos csökkentésére, az MSZMP állami támogatásának minimalizálására…”

A teljes dokumentum pdf-ben.

Legközelebb 1989-es dokumentummal 2009. március 9-én jelentkezünk a TTE honlapján.

További dokumentumok: OSA Archívum – 1989: volt-e?