Civil felügyelettel dolgozzák fel, majd
archiválják azokat a szupertitkos mágnesszalagokat, amelyek a
Kádár-rendszer idején beszervezett ügynökök hálózatának talán
legteljesebb adatbázisát tartalmazzák. (Forrás:
Népszabadság)

[…]

A
tizennyolc mágnesszalag tartalmazza a legteljesebb nyilvántartást az
1945-1990 közötti „titkosított történelmünkről”. A rendszerből 1990-ben
törölt adatbázisok másolatairól van szó, melyek alapján
rekonstruálhatnák a kutatók, hogy pontosan milyen iratokat semmisítettek
meg a rendszerváltást követően a szolgálatok. A szalagokon rögzítették
ugyanis az 56 ezer fős hálózati nyilvántartást (az ügynöklistákat), a
teljes operatív nyilvántartást (a célszemélyek adatait), továbbá az
előzetes nyomozások adattárát (felderítés), a Központi Kémelhárítási
Adattárat és a bizalmas nyomozások adatbázisát is. Ezek a szalagok
egységesen 2060. december 31-ig titkosak, bár Kenedi Jánosék szerint –
akik egy éven át kutattak a titkosszolgálati irattárakban a kormány
megbízásából – a szolgálatoknak nincs jogalapjuk a
visszatartásukra.

Információnk
szerint a feltárómunka során először a szalagok hitelességét vizsgálják
meg.

Az első feladat tehát annak
megállapítása lesz, hogy nem manipulálták-e a szalagokon szereplő
adatokat, majd eldöntik, hogy a kinyert információk közül melyek
titkosságát tartsák fenn, illetve szüntessék meg. A „felszabadított”
anyagokat pedig folyamatosan adnák át a szaklevéltárnak. Ez a folyamat
akár egy évig is eltarthat. Titkosszolgálati forrásunk szerint a
mágnesszalagokról elvileg nem kerülhet elő új információ – ha viszont
mégis, az igazolná a Kenedi-bizottság azon gyanúját, hogy a
titkosszolgálatok illegálisan selejteztek le állambiztonsági iratokat a
rendszerváltás után.

Úgy tudjuk, a
kormány olyan javaslatot készül benyújtani a parlamentnek, amely
figyelembe venné az általa felkért Kenedi-bizottság észrevételeit.
Bővítenék az egykor megfigyeltek információs kárpótlását, vagyis ki-ki
önmagáról még többet tudhatna meg, azonban nem gondolkodnak „automatikus
nyilvánosságban”, pontosabban: a jelenlegi alkotmányos keretek közötti
megoldásokat keresnek.

A javaslat –
melyről társadalmi és politikai vitát is kezdeményeznek – többek között
kiszélesítené a közszereplő fogalmát, de nem az összes egykori hálózati
személyre. Jelenleg csak azok a volt hálózati személyek tekinthetők
közszereplőnek és adataik emiatt a nyilvánosság számára is
megismerhetőnek, akik 1990 után is politikai közfeladatot láttak el. Az
ügynökmúlt bizonyítását is leegyszerűsítenék. Jelenleg a kutatóknak több
dokumentummal kell bizonyítaniuk, hogy egy közszereplő együttműködött
az állambiztonsági szervekkel.

A
tervek szerint ehhez a jövőben egyetlen dokumentum: a beszervezést
igazoló 6-os karton is elegendő lenne, ennek alapján a közszereplőt
hálózati személynek tekintenék, amíg ennek ellenkezőjét nem tudja
bizonyítani. Korábban a beszervezésen kívül a jelentéstételt vagy az
ügynök minőségben történt pénzfelvételt is kellett bizonyítani, illetve a
három tétel közül legalább kettőt. A kormány-előterjesztést hamarosan
benyújthatják – alighanem ezzel függ össze, hogy az MSZP képviselői
hétfőn megakadályozták, hogy a parlament előbb tárgyalhasson az
SZDSZ-nek a Kenedi-jelentés alapján benyújtott határozati
javaslatáról.

[…]

A Népszabadság
teljes cikke »