Egy
eddig ismeretlen Árpád-kori települést tártak fel a Hajógyári-szigeten a
Budapesti Történeti Múzeum régészei. (Forrás: BTM,
Múlt-kor)

„Az 1. munkaterületen szórványos őskori
leletek (pl. két, csaknem teljesen összeállítható, helyben összeroppant
középső rézkori (tűzdelt barázdás) edény) mellett igen jelentős eredmény
volt egy Árpád-kori (11-13. század) település 6155 m2-en elvégzett
feltárása.

A korábban ismeretlen falura 2007-ben
bukkantunk rá, 2008-ban 16 földbe mélyített házát, és 3, egykor a
felszínen álló cölöpszerkezetes épületének maradványait
dokumentálhattuk. A házak mellett, között összetett árokrendszer
bontakozott ki, mely részint a csapadékvíz elvezetését, részint pedig a
különböző rendeltetésű és tulajdonú területek elhatárolását szolgálta. A
házakon kívül két külső ,sütőkemencét, és két, műhely-szerűen
kialakított, nagy kemencével rendelkező házat találtunk, de a felszínen
álló épületek egyikében is kovácsolással, vasmegmunkálással
foglalkozhattak a leletek alapján.

A kiterjedtebb
feltárások segítségével azonosíthatóvá vált a település központja, és
később megépült, periférikusabb részei, a két fő települési periódus
(11-12. század és 13. század) jellemző háztípusait is könnyű volt
felismerni.

Az előkerült leletek módosították a
település rövid élettartamáról korábban alkotott képet, immár
bizonyítható, hogy több generáción keresztül laktak itt folyamatosan. A
legkorábbi jól keltezhető darabok I. István dénárjai, a legkésőbbiek 13.
századi kerámiák és fémtárgyak.”