Az új műemlékek között számos jelentős, közismert épület található Budapestről és a vidéki nagyvárosokból, de Most került sor a bábolnai ménesbirtok, a lillafüredi Palotaszálló, a békéscsabai és a pécsi vasútállomás, a kapolcsi malom és a keszthelyi fürdőszálló-együttes védelmére. (Forrás: Építészfórum)
A Magyar Közlöny 2009/27. számában megjelent az OKM 9/2009. (III. 6.) rendelete, egyes ingatlanok műemlékké, valamint műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről. A 2009. március 14-étől hatályos rendelet 195 épületet illetve objektumot nyilvánított védetté, valamint a műemléki értékek elvesztése miatt nyolc ingatlan védettségét törölte.
Az új műemlékek között számos jelentős, közismert épület található, például a Kodály körönd két bérháza, az Állatkert, az egykori Postapalota a Krisztina körúton, a Hold utcai és a Hunyadi téri vásárcsarnok, a MUOSZ kiürített székháza az Andrássy úton, valamint számos VI. és VII. kerületi lakóház, melyek többsége az elmúlt két évben már ideiglenes védettséget élvezett, korábban azonban bontásukat tervezték. A VIII. kerületi Tisztviselőtelepet és a győri Gyárvárost műemléki jelentőségű területté nyilvánították. A vidéki városok közül több új műemlékkel gyarapodott Miskolc, Sopron és Hódmezővásárhely. Most került sor a bábolnai ménesbirtok, a lillafüredi Palotaszálló, a békéscsabai és a pécsi vasútállomás, a kapolcsi malom és a keszthelyi fürdőszálló-együttes védelmére.
Történeti kertként lett védett a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága által kezelt edelényi kastély parkja, amelynek helyreállítása szerepel a kiemelt uniós projektek között, valamint a hegyvidéki Jókai-kert, amelynek sorsa a Természetvédelmi Hivatal távozása után egy időre bizonytalanná vált, de a védelem végül megóvta az esetleges beépítéstől.
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal figyelme kiterjed a 20. század második fele, vagyis a közelmúlt építészetének kimagasló alkotásaira is. Védett lett Csaba László cserépváraljai modern katolikus temploma, Janáky István hódmezővásárhelyi művelődési központja, Árkay Bertalan balatonlellei temploma és a várpalotai szocreál művelődési ház.
A törölt műemlékek listája újra rávilágít a népi műemlékek sérülékenységére, valamint arra is, hogy egyes műemlékek esetében az érzéketlen, durva felújítás olyan károkat okozhat, hogy nincs értelme a védelem további fenntartásának (például az érsekvadkerti klasszicista intézői lak és egy sümegi lakóházsor esetében).