A katyni tömegmészárlásról, a 20. század egyik legbrutálisabb politikai gyilkosság-sorozatáról nyílik kiállítás a Móra Ferenc Múzeum történeti kiállítóhelyén, a Fekete Házban április 3-án, pénteken. (Forrás: Múlt-kor)

A gyilkosságoknak mintegy 22 ezer lengyel állampolgár esett áldozatául. A sok ezer katonatiszten kívül az oroszok megöltek 760 orvost, 1040 tanárt és több mint 100 jogászt is. A kiállítás segítségével megérthető a tragédia, mely máig ható fájdalmat jelent a lengyelek százezreinek. A tárlat rendezői számos fotó és dokumentum segítségével igyekeznek bemutatni, hogy miként történtek az egykori események.

1940-ben a Szovjetunió belügyi népbiztosa Berija, elkészítette Sztálinnak szánt indítványát, mely 14.700 lengyel katonatiszt és 11.000 állampolgár legyilkolásáról szólt. Március 5-én mindketten szignálták a dokumentumot. A lengyel állampolgárok legyilkolása 1940. április 3-án kezdődött és egész májusban tartott, a börtönökben 1940 őszéig gyilkoltak. Az áldozatokat gyalog, marhavagonokban vagy teherautókon vitték el a gyilkosságok színhelyeire, ahol a fiatalabb, erősebb tiszteknek a fejükre húzták katonai kabátjukat, kezüket pedig szovjet gyártmányú, egyenlő hosszúságúra darabolt kötelekkel kötötték hátra. A foglyokat a gyilkosságok előtt még beoltották hastífusz és kolera ellen, egyes elképzelések szerint azért, hogy elhitessék velük, nyugatra mennek. A kivégzések „halállisták” alapján történtek, a katonákat egyenként végezték ki, maroklőfegyverrel tarkón lőtték őket.

A vérengzéseknek több magyar vonatkozása is volt. Korompay Emánuel tartalékos százados, a Varsói Egyetem magyar lektora is ott vesztette életét, aki korábban az első lengyel-magyar szótárat is elkészítette. A második világháború kitörésekor Korompayt tartalékos lengyel századosként mozgósították és a keleti határvidéken esett szovjet fogságba, s végül Harkovban lőtték tömegsírba. A szintén magyar Orsós Ferenc patológus részt vett a tömegsírok vizsgálatában. A katyni jegyzőkönyv aláírásáért háborús bűnössé nyilvánították, és halálra ítélték, de végül nem végezték ki.

A szabad világ politikai okokból elhallgatta a szovjet csapatok cselekedeteit, azonban az amerikai és angol titkosszolgálat már 1943-ban tudta a valódi elkövetők személyét. A katyni bűntettet a Szovjetunió legfelsőbb állami és pártvezetőinek utasítására hajtották végre egy olyan ország polgárain, amely jogilag nem is állt háborús viszonyban velük. A tömeggyilkosság ügye a nürnbergi per napirendjére is felkerült, de a szovjetek ott is a németeket vádolták a tömeggyilkosság elkövetésével.

A Csongrád Megyei Lengyel Év alkalmából létrejövő döbbenetes hangulatú kiállítás május 18-ig tekinthető meg a Fekete házban.

A tárlatot Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnökének köszöntője után Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke nyitja meg.

További információk: Fekete-Ház, 6720 – Szeged, Somogyi utca 13.,
tel.: +36 (62) 425-033