Valószínűleg
nem kerül be a nemzeti konzultációs programba az oktatás területe –
reagált az fn.hu kérdésére Réthelyi Miklós egy csütörtöki konferencián
elhangzott javaslatra. Várhatóan új oktatási törvények készülnek, új
alaptanterv, és jobban megbecsülik majd a pedagógusokat. Sólyom László
szerint semmilyen pénzt nem szabad sajnálni az iskolarendszer
megújítására. (Forrás: FN)

Míg a
Fidesz mind a választási programjában, mind a nemzeti konzultációs
tervében látványosan kerüli az oktatás témakörét, addig a köztársasági
elnök láthatóan a szívén viseli a magyar iskolák megújítását. Idén
januárban jelent meg az általa életre hívott Bölcsek Tanácsa-dokumentum,
a Szárny és teher, amely a korrupció elleni harc mellett az oktatás
megújításának hosszú távú javaslatait írja le.

Sólyom László emellett – ellentétben Orbán Viktorral –
az új parlament alakuló ülésén is kiemelten fontosnak nevezte a –
bölcsődétől az egyetemig, felnőttképzésig tartó – oktatási rendszer
újjáépítését.

Csütörtökön e
dokumentumról rendeztek konferenciát a Magyar Tudományos Akadémián
„Hogyan lehet a felívelést segítő szárny az oktatás?” címmel. A
tanácskozás nagy várakozást keltett, már csak azért is, mert ez volt az
első alkalom, hogy szakmai plénum előtt nyilatkozott meg a humán tárca
kijelölt minisztere, Réthelyi Miklós és az oktatásért felelős
államtitkára, Hoffman Rózsa. (Ez utóbbiról még hivatalos bejelentés nem
volt, de mint ő maga mondta, „úgy tűnik sok közöm lesz a humán tárcán
belül az oktatáshoz”.) A szakmai nyilvánosság arra várt, hogy többet
tudjon meg a leendő kormány oktatást érintő elképzeléseiről. Sok
konkrétum azonban nem hangzott el ezzel kapcsolatban, és úgy látszik, a
konkrét javaslatok sem igen találnak célba.

A legfontosabb ilyen gondolatot épp Csermely Péter
vetette fel, amikor kivetítette az Orbán Viktor által szorgalmazott
nemzeti konzultációk témaköreit. „Egy terület minden itt ülő számára
hiányzik ezek közül: az oktatás” – szögezte le, és ezért azt javasolta,
hogy a kijelölt miniszterelnök vegye be a témák közé ezt is. A
konferencia után Réthelyi Miklós az fn.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy a
javaslatot továbbítani fogja Orbán Viktor felé, de nem hiszi, hogy
napirendre kerül ez a kérdés, mert „nem véletlenül döntött úgy a
miniszterelnök, hogy a megjelölt területeken van szükség a
konzultációkra.” Azt viszont hozzátette, hogy létezik az oktatásról
nemzeti konzultáció, a csütörtöki konferencia is épp egy ilyennek
tekinthető.

A konferenciát Pálinkás
József akadémiai elnök és Sólyom László köztársasági elnök nyitotta
meg. Előbbi szerint a legszélesebb körű nemzeti egyetértésre van szükség
az oktatás ügyében, nem elegendő pusztán a politikai egyetértés.
Pálinkás – nyilván az utóbbi időkben készült, az oktatás megújításáról
szóló tanulmányokra utalva – kijelentette, hogy „elég stratégia készült
már, elég sok gondolatot megbeszéltünk ezen a területen, most már
cselekvésre van szükség”.

Sólyom
László – az oktatást támogató laikusnak nevezve önmagát – újra kifejezte
eltökéltségét e terület megújítása mellett. Mint mondta a Szárny és
teher életre hívásának, az arra építő vitasorozatnak is az a célja, hogy
„jelen legyünk az új kormány oktatási stratégiájának kidolgozásakor”.
Leszögezte, hogy semmilyen kiadást nem szabad sajnálni az oktatás teljes
rendszerének újjáépítésére. Emlékeztetett arra, hogy mindig támogatta a
kistelepüléseket „abban a harcukban, hogy megtarthassák saját
iskoláikat”, és kitért arra is, hogy a cigányság integrációja is csak jó
iskolákkal elképzelhető. Sólyom László a kötetről szólva megjegyezte:
az olyan iskolát szeretne, amelyben harmonikus és boldog emberek nőnek
fel.

Nincs leértékelve az
oktatás

Az elnök felszólalása után
Csermely Péter ismertette a kötet főbb gondolatait (ezt korábban az
fn.hu-n is összefoglalta ezért erre ezúttal nem térünk ki részletesen),
megismételte, hogy az egész magyar oktatási rendszert alapjaiban kell
újjáépíteni, annak toldozása-foldozása már nem elég. Óva intett azonban a
gyors, átgondolatlan megoldásoktól, amik csak értékromboló,
uniformizáló válaszokat hozhatnak. „Viszont 4-8-20 év alatt a változások
kritikus tömegét kell végrehajtani” – szögezte le.

Erre már csak azért is szükség volna, mert sok helyről
hallani, hogy a Fidesz „leértékelte az oktatást” azzal, hogy nem kapott
önálló tárcát a terület. Ezzel Réthelyi Miklós, a nemzeti erőforrásokért
felelős kijelölt miniszter nem ért egyet, sőt felszólalásában arról
beszélt, hogy a leendő humánminisztérium a magyar emberek
testi-lelki-szellemi egészségéért felel, s ezért egyáltalán nem baj, ha
egy tárcánál van az oktatás, a sport, az egészségügy és a kultúra. Ez a
„felállás” jó lehetőség az együttműködésre – mondta. „Minden erőmmel
azon leszek, hogy e területek felelősei szövetségest lássanak egymásban”
– ígérte meg.

Új törvények, új NAT

Bár némi csalódottsággal vette
tudomásul a plénum, hogy „halaszthatatlan parlamenti munkája miatt” már
leendő főnöke felszólalása előtt eltávozott a teremből az oktatásért
felelős államtitkárnak kiszemelt KDNP-s politikus, s egy ideig úgy volt,
hogy nem is ér vissza, végül befutott, és beszélt a
terveiről.

Hoffman Rózsa kifejtette
többek között, hogy a Szárny és teherben leírtak 95 százalékával
egyetért, ezt tükrözi a KDNP „Iskola, erkölcs, tudás” című oktatási
programja is. Kijelentette, hogy szükség van a nemzeti alaptanterv
reformjára, amely során ismét számba kell venni a nemzeti műveltség
elemeit. „Le kell írni, hogy mi az a műveltség, amit minden egyes
diáknak magába kell szívnia 12 év alatt. Ha nem írunk új NAT-ot, bűnt
követünk el” – mondta. Hozzátette azonban, hogy az iskoláknak megmarad
némi szakmai önállóságuk, ezt a tartalmat illetően 5-10 százalékra
becsülte.

A közoktatásban különösen
nagy hangsúlyt kell kapnia szerinte az erkölcsre és tudásra nevelésnek,
valamint a személyiségfejlesztésnek. A pedagógiai kultúrának értékei,
céljai, követelményei és visszajelzései vannak. Ez utóbbi azt jelenti,
hogy a tanulókat teljesítményüktől függően dicsérni vagy büntetni kell. E
nélkül nincs személyiségfejlődés – jegyezte meg. A leendő államtitkár
bírálta az érettségi rendszert is, amelyen szintén változtatni akar a
kormány.

100 intézkedés
várható

Ugyancsak problémának
nevezte, hogy megromlott a pedagógusok társadalmi megbecsültsége. Kitért
arra: a pedagógusoknak olyan életszínvonalat kell biztosítani, hogy
pályájuk megélhetést biztosítson számukra. Ezzel összefüggésben
megemlítette, hogy az ország gazdasági teherbíró képessége gyenge, de az
új kormány mindent elkövet annak érdekében, hogy „megszűnjön az az
áldatlan állapot, hogy egy pedagógus házaspár két gyermekkel nem tud
megélni”. El kell érni, hogy növekedjen a pedagógusok tekintélye, hogy
„a nemzet napszámosaiból a nemzet lámpásaivá váljanak”. Nem tartható az
sem, hogy kizárólag írott tesztek alapján kerül be valaki a
pedagógusképzésbe, feltétlenül szükséges a pályaalkalmasság mérése, és
meg kell változtatni a pedagógusképzés struktúráját is –
közölte.

Hoffman bírálta az utóbbi
idők „diktátumok alapján történt” integrációs gyakorlatát is. Mint
mondta, minden gyereknek meg kell kapnia a neki megfelelő nevelést, de
erre a válasz a differenciálás. Úgy vélte, erre intézményi szinten a
meglévő sokszínű iskolarendszer a válasz, mert így a gyermekek
megtalálják azt az iskolatípust, amely a legjobban megfelel
érdeklődésüknek és képességeiknek.

Hoffman beszédét azzal zárta, hogy hamarosan új, az
oktatást érintő törvényeket terjesztenek az Országgyűlés elé, mintegy
száz intézkedést terveznek bevezetni.

A gazdasági növekedés feltétele

A konferencián beszédet mondott Csapó Benő is, aki
többek közt az oktatás fejlesztésében rejlő lehetőséget emelte ki. Mint
korábban az fn.hu-nak is elmondta, egy nemrég megjelent nemzetközi
tanulmány bebizonyította, hogy egy ország oktatási teljesítményének
növekedése közvetlenül befolyásolja annak gazdasági növekedését. Ha
például elérnénk, hogy a magyar diákok PISA-eredményei utolérné finn
társaikét, akkor 584 százalékos növekedést érne el az ország.

A
Figyelőnet teljes cikke »