Négy
vizsgálat, számos kérdőjel. Valami volt, de nem az igazi? Tavaly nyár
óta vizsgálják a Katapult Mentorprogram viselt dolgait, mégis csak
másfél hónapja szánta el magát határozott lépésekre az oktatási tárca,
addig megpróbálták megúszni a nagyobb zűrt. (Forrás: hvg.hu)

Április közepére zárulhat le a Hiller István
miniszter által az Esélyegyenlőségi Főigazgatóság tevékenységével
kapcsolatban elrendelt belső vizsgálat – közölte lapunk
megkeresésére az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM).
A „nagy revíziót” azért rendelte el a miniszter, mert
az előző két (vagy három) vizsgálat a hátrányos helyzetű
egyetemi-főiskolai hallgatók segítésére létrehozott Katapult
Mentorprogramnál több szabálytalanságot állapított
meg.

Hiller miniszter aligha kerülhette
el, hogy a főigazgatóság teljes, 2006 és 2008 közötti tevékenységét
kivizsgálja, mert ekkorra már töméntelen támadás zúdult a romák – nagy
népszerűtlenségnek örvendő – iskolai integrációjának számító
minisztériumi agytrösztre, amely egyébként is zárványként működik a
tárca apparátusán belül.

Az oktatási ügyekben
kulcsszereplőnek számító önkormányzati lobbi pártszínektől függetlenül
kelletlenül vette tudomásul, hogy közoktatási (iskola-felújítási,
oktatásmodernizációs) uniós támogatásokhoz nem juthat az a település,
amelyik nem rendelkezik a gyakorlatilag a Főigazgatóság által
jóváhagyott integrációs, szegregációellenes programmal.


Polgármestereknek, lobbistáknak az is csípi a
szemét, hogy az oktatási integrációs projektekre szánt milliárdokat csak
nyílt pályázatokon vagy szigorú céltámogatásként lehet felvenni. Minden
közoktatási fejlesztési forrás alá van rendelve az esélyegyenlőség
érvényesítésének, ezért a közel 45 milliárdnyi célprogramok mellett
százmilliárdok szolgálhatják a közoktatási esélyegyenlőség törekvéseinek
sikerét. Az uniós programok megvalósulását független szakmai és
pénzügyi monitorok ellenőrzik rendszeresen. Ez – legalábbis elméletben –
megnehezíti a nyomásgyakorlásnak és a pénzek „kreatív elköltésének”
korábban megszokott gyakorlatát, ám bonyolítja az elosztási folyamatot, a
külső szemlélőt pedig könnyebb meggyőzni arról, hogy a pénz misztikus
utat jár be.

Miközben köznyelvi fordulat
lett az integrációra kidobott felesleges milliárdokon rugózni, mára a
kezdeti 45 helyett több mint 1300 intézmény (köztük az általános iskolák
negyede) vesz részt az integrációs folyamatban, ahol nemcsak a
gyerekek, hanem a pedagógusok is többletszolgáltatásokat és pluszbért
kapnak. Hiller miniszter a
minap dicsekedett egy interpellációra adott válaszában a
számokkal. A hátrányos helyzetű diákokat és pedagógusaikat támogató
Útravaló ösztöndíjprogramban idén már 20 ezer tanuló és 9 ezer mentor
vesz részt, az óvodai integrációs programban pedig 15 ezer gyerek. A
részvételért 11 ezer pedagógus kap többletpénzt.

A
közoktatáshoz mérten különösen nagy pénzekről van tehát szó, ám mégsem
ezek, hanem a milliárdokhoz képest kis tételnek számító néhány
tízmilliós program robbantotta ki a botrányt. Mint arról a hvg.hu többször is hírt adott, a
Katapult Mentorprogram működtetésével megbízott HÖOK a Hallgatókért
Alapítvány egykori vezetője, Nagy Attila idén februárban közérdekű
bejelentést tett, amelyben Borovszky Tímeát, a főigazgatóság vezetőjét
és munkatársait korrupció gyanújába keverte, mondván, „megbízásonként a
megbízási díj 11-12 százalékát saját érdekeltségbe tartozó cégek,
alapítványok közbeiktatásával, teljesítés nélküli kifizetésekkel
igyekszik jogosulatlanul felhasználni”.

A sajtó,
különösen az ellenzéki, felkapta az ügyet, mint ahogy a Fidesz is,
amelyik hasonlóságot látott a Zuschlag-üggyel, és arról beszél, hogy az
OKM munkatársai „talicskával tolták ki a
közpénzt”.  

Sokakat
meglepett, hogy az ellenzék vádjait Mohácsi Viktória, az SZDSZ európai
parlamenti képviselője számos esetben megerősítette, olykor még rájuk is
tromfolt. Csakhogy az egykori esélyegyenlőségi kormánybiztos állításai
több esetben sem tisztelték a tényeket. De hogy nem
„összehangolt támadásról van szó”, mutatja, hogy a fideszes Pósán László
képviselő az „OKM-botrány” kapcsán közvetve még magát Mohácsit is
gyanúba keverte, amikor a férjét (tényszerűen: egykori férjét) emlegette
olyanként, akit az integrációs pénzek
gazdagítottak.  

A Katapult-ügyben
elrendelt vizsgálat sem igazolta a főigazgatóság személyi állománya
által üzemeltetett pénzszivattyú meglétét. Valójában legalább két
vizsgálat is volt, az egyik szabályszerűségi, a másik fegyelmi. A
kiosztott fegyelmik elsősorban iratkezelési hiányosságokat
szankcionáltak. Ezzel együtt nem lehet kizárni azt sem, hogy a miniszter
büntetőfeljelentése súlyosabb következményekkel jár majd a
munkavégzésében felfüggesztett Borovszky főigazgatónál, akiről Nagy
Attila azt állítja, egy esetben pénz zsebbe történő átadására szólította
fel. Borovszky mindenesetre tagad. A miniszter ezért fordult a
rendőrséghez. 

Azóta Borovszky és Nagy csatája eldurvult, és
kölcsönösen vádolják egymást szabálytalanságokkal és bűncselekménnyel. A
kívülálló számára nehezen érthető „jegyzőkönyvezési vita” arról szól,
vajon tavaly július 2-án Nagy Attila elismerte-e, hogy szabálytanul
használta-e fel az állami pénzeket, és ha igen, akkor ezt szabályszerűen
jegyzőkönyvezték-e Borovszkyék. Az utóbbi bizonyosan nem történt meg,
mivel a főigazgató és munkatársai nem írták alá a feljegyzésüket, így
igazgatási szempontból az nem minősül
közokiratnak.

Ennél azonban fontosabb, mit állít
az a „papír”, amelynek kivonatát 2008. július 10-én Borovszky
megküldte Hillernek is: – A megbeszélésünkön a programvezető
jelezte azt is, hogy a probléma áthidalására kénytelen volt
‘sikkasztani’: állítása szerint lakásának eladásából keletkezett
jövedelmének egy részét használta fel munkatársai bérének fedezésére,
illetve az általa megrendelt szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítése
után a kifizetett összeget a szolgáltatóktól visszakérte. A pénzből
azonban mentori ösztöndíjat nem fizetett. A szakmai és pénzügyi
elszámolásában számtalan szakmai hiányosságot, illetve pénzügyi
szabálytalanságot találtunk. Erről írásban haladéktalanul értesítjük a
programvezetőt. Emellett kötelező ellenőrzési feladatunkon túlmenően
szükségesnek tartjuk helyszíni pénzügyi ellenőrzés lefolytatását is,
melyhez az Ellenőrzési Főosztály segítségét is kérjük – írta múlt nyáron
Borovszky.

Tehát a miniszternek már ezidőtájt
tudomása volt arról, hogy valami nem stimmel a Katapult körül. Igaz,
akkor nem a Főigazgatóság került gyanúba, hanem éppen az, aki később
korrupcióval gyanúsította Borovszkyékat.

Hiller
korábban magabiztosan állította, hogy minden olyan, akár tárcán
belülről, akár kívülről érkezett bejelentést, amelyről tudomást
szerzett, vizsgálat követett; ennek kialakult mechanizmusa van a
tárcánál. De mit tett hét hónapon át a tárca vezetése? Hiller miniszter
március 12-iki sajtótájékoztatóján két vizsgálatról beszélt, amely a
közérdekű bejelentésre indult. Bár kérdésre arra is utalt, hogy volt egy
korábbi is. Sebes József, az Ellenőrzési Főosztály vezetője viszont
csak a februári vizsgálatról számolt be.

Megkértük a
minisztériumot, segítsenek eligazodni a különféle vizsgálatok körül. A
tárca levélben ezt a választ adta: „A Katapult-támogatások elszámolása
és az ezzel összefüggő belső szabályzatok szerinti eljárások
szabályszerűségi és pénzügyi ellenőrzés keretében már tavaly szeptember
24. és november 4. között miniszteri elrendelés alapján megtörténtek.”


A hvg.hu-hoz került, nem nyilvános feljegyzés arról
tanúskodik, hogy Kajtárné Botár Borbála, a miniszter politikai
főtanácsadója éppen Borovszky jelzésére fordult Hillerhez azt javasolva,
hogy az Ellenőrzési Főosztály (EF) mielőbb járjon el, és a részletes
feltáró vizsgálat eredményeképpen („ami esetleg személyi és büntetőügyi
felelősség felvetésével is folytatható”) hozza meg döntését a
miniszter.

Borovszky március felfüggesztésének
fényében különös színezetet kap Kajtárné egyértelmű megállapítása,
miszerint a főigazgató „valós és tárgyszerű leírást adott” az
eseményekről, és a mentorprogram „kezelésnek módja megerősíti azokat a
korábbi feltételezéseket, amelyek a HÖOK és alapítványai működésénél
felmerültek”. A főtanácsadó felhívja minisztere figyelmét, hogy a
helyzet rendezése „politikai döntést igényel”, és hogy az
esetleges változásokat „a HÖOK nem fogja válasz nélkül
hagyni”.

De mit állapított meg a tavalyi vizsgálat? A
tárca válasza szerint a Sebes József vezette EF „több, a belső
szabályozással, a támogatási szerződések előkészítésével és a
szakmai-pénzügyi egyeztetések nem kellően dokumentált mivoltával
kapcsolatban” észrevételeket tett, és soron kívüli intézkedéseket
javasolt.

Megvizsgálták a HÖOK a Hallgatókért
elszámolását is, és az alapítványt visszafizetésre is kötelezték, de az
elszámolás nagy részét elfogadták. „Az ellenőrzés mind a HÖOK a
Hallgatókért Alapítvány, mind az Esélyegyenlőségi Főigazgatóság vezetője
felé több intézkedési javaslatot is megfogalmazott, amelyekre a
válaszok benyújtása folyamatban van” – szól megkeresésünkre az OKM
válasza.

Tovább szaporítja a kérdőjeleket, hogy
érdekes módon a tavalyi vizsgálatnak a főigazgatóság munkatársaira nézve
semmilyen következménye nem volt – idén márciusig.