Az
erkölcsi nevelés – az iskolai nevelés egy fontos szelete – szorult
háttérbe és kérdőjeleződött meg az elmúlt nyolc évben. A helyzetet az
oktatási szabályok megváltoztatásával is orvosolni kell – jelentette ki a
Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában Hoffmann Rózsa, a
Kereszténydemokrata Néppárt oktatáspolitikusa. (Forrás: Duna
TV)

Szerinte óriási károkat okozott
az évismétlés tilalma, valamint a pedagógusok szakmai döntésének totális
megkérdőjelezhetősége a szülők és a társadalom
részéről.

Most – ellentétben az
elmúlt nyolc évvel – egy olyan kormányzati ciklus elé nézünk, amikor a
tisztesség és az igaz beszéd a helyére kerül, igazmondó közpolitikai
környezetben fogunk élni. Már ez is sokat lendít az iskolai erkölcsi
nevelés lehetőségein – mondta a Duna Televízió reggeli háttérműsorában
Hoffmann Rózsa, a Kereszténydemokrata Néppárt
oktatáspolitikusa

Ez azonban nem
elég a kitűzött változások eléréséhez. Az iskolai élet átalakulása is
várható – az erkölcsi normák vitathatatlan érvényesítésével. Szükség
lesz erkölcstan- és etika oktatásra, amit azonban meg kell előznie egy,
az ezen tárgyakra irányuló tanárképzési és továbbképzési programnak
–mondta a szakpolitikus.   

A pedagógusok nem változtak meg az
elmúlt nyolc évben, illetve a kormányváltás után sem fognak egyik napról
a másikra megváltozni. Mitől remél változást a szakember az iskolai
életben? – hangzott a Hattól nyolcig kérdése.

Hoffmann Rózsa úgy reagált: a tanárok szenvedtek attól
az oktatáspolitikai környezettől, amelyben az elmúlt években dolgozniuk
kellett. Az oktatási jogszabályok ugyanis megkötötték a kezüket.
Példaként említette a büntethetőség totális hiányát, avagy a tanári
szakmai döntések totális megkérdőjelezhetőségét a szülők és a társadalom
részéről. Ezen a helyzeten változtatni kell – szögezte le a
politikus.

Iszonyatos rombolást vitt
végbe a szakember szerint az évismétlés tilalma is; nem csak az
általános iskolai tevékenységben, hanem az emberek tudatásban is.
Hoffmann szerint a szülők és a családok nem egyszer mondták vissza a
pedagógusnak: nem kell a gyereknek teljesítenie az iskolai kötelességét,
úgysem tehet semmit ellene az iskola.

  „Helyre kell tenni az oktatatást szabályozó
jogi környezetet, olyan értelemben, hogy alapvetően minden gyermek
érdekét követő szabályok legyenek, amelyek a fegyelmezett munkának és a
kötelességteljesítésnek kedveznek” – vetítette előre a jövő feladatait a
KDNP-s politikus.  Megjegyezte: ha tíz éves koráig a gyermek
otthon esetleg nem tanulja meg a kötelességteljesítést, az iskola pedig
szintén nem várhatja ezt el tőle – később ilyen alapokon  már
nagyon nehéz eredményes erkölcsi nevelést folytatni.

A KDNP szakpolitikusa a Duna Televízió stúdiójába
kijelentette: a tanítás, az erkölcs és a tudás szorosan összefüggnek a
pedagógiában, ami nagyon jól működött évszázadokon keresztül, és az
elmúlt nyolc évben roggyant meg. „Nem kell itt feltalálni a
spanyolviaszt, sem reformokban gondolkodni. Helyre kell tenni a dolgokat
a maguk természetes rendjében” – szögezte le a
szakember.  

Eredeti
cikk »