A
kárpátaljai ukránok és ruszinok magukhoz közelebb állónak tartják a
magyarokat, mint a lembergieket vagy a donyeckieket – derül ki a a
kijevi Szegodnya című napilap riportjából. (Forrás: NOL)

A kárpátaljai magyarokat a helyi
ukránok-ruszinok magukhoz közelebb állóknak tekintik, mint a kijevi,
lembergi (lvivi) vagy donyecki lakosokat, mert szerintük a magyarok
nyugodtak, toleránsak, senkit nem zavarnak – írta kárpátaljai
riportjában a kijevi Szegodnya című napilap.

Az orosz nyelvű újság szerint az utóbbi időben az ukrán
médiában a ruszin kérdés kapcsán Kárpátalja tűnik fel az ország
leginkább szeparatista régiójaként. Ezért a lap munkatársa a helyszínen
járt utána annak, vajon a ruszinokat követve nem akar-e a 150 ezres
magyarság is elszakadni Ukrajnától. A kárpátaljai magyarság
egyik  központjának számító Beregszász bemutatásával kezdődő
riport szerint az oda ellátogató bármely ukrán nacionalistának azonnal
szívrohamot kellene kapnia, mert minden arra utal, hogy a város nem
ukrán, hanem magyar. Nagyon sok a magyar emlékmű, szobor, emléktábla, a
magyar felirat, és a közintézményeken az ukrán mellett, a kisebbségi
törvénynek megfelelően, ott lobog a magyar zászló, az utcán szinte csak
magyar szó hallható – olvasható a beszámolóban.

A kárpátaljai magyarok és anyaországuk kapcsolata a
cikk szerint problémamentes, mert „minden helyi magyar útlevelében ott
van a magyar vízum”, és az „itt jelképes” határ túloldaláról is sokan
jönnek át bevásárolni.

Kárpátaljáról
a lap azt írta, hogy mivel közel tíz évszázadon át volt a Magyar
Királyság része, mindenből a magyar történelem levegője árad, példaként
említve a munkácsi várat, mint a magyar hősiesség nemzeti jelképét. A
kijevi riporter meglepetéssel állapította meg, hogy az oroszul még tudó
idősebbekkel ellentétben a kárpátaljai magyar fiatalok nem beszélnek
ukránul. Az egy tömbben élő magyarok magyar újságokat, könyveket
olvasnak, magyar tv-csatornákat néznek, magyar sztárokért rajonganak,
anyanyelvükön tanulhatnak az iskolában, sőt jó minőségű diplomát
szerezhetnek a beregszászi magyar főiskolán.

Az újság az általa Kassára helyezett, nemzetközi
botránnyá dagadt dunaszerdahelyi magyar-szlovák futballkonfliktus
kapcsán megállapította: Kárpátalján arra felvetésre, hogy lehetséges-e
összetűzés az ukránok-ruszinok és a magyarok között, egyöntetű „nem”
volt a válasz. Miféle összetűzésről lehetne szó, amikor Kárpátalján
zsidó pogromok sem voltak, s a magyarokat, akikkel évszázadok óta élünk
együtt, hozzánk közelebb állóknak tekintjük, mint a kijevi, lembergi
vagy donyecki lakosokat – idézte a lap a helyi szláv közvélekedést,
amely szerint a magyarok nyugodtak, toleránsak, senki boldogulását nem
zavarják.

A tolmács segítségével
folytatott beszélgetésekből a kijevi lap újságírója azt a
végkövetkeztetést szűrte le, hogy a kárpátaljai magyar fiatalok körében
nincs semmilyen szeparatista hangulat, jóllehet – szerinte – nem lenne
ellenükre a Magyarországra való áttelepülés.