1945.
június 2-án mutatták be a II. világháború utáni első magyar filmhíradót
Mafilm Krónika címmel.
(Forrás: Múlt-kor)

Ferenc Józsefnek az ezredévi ünnepséget megnyitó
szerepléséről készültek az első magyar mozgófényképes híradások. A
felvételeket azonban nem mutatták be nyilvánosan, mert – a szóbeszéd
szerint – a képekről hiányzott a király feje. Fennmaradt ellenben és a
Filmarchívum féltett kincse a vármegyék lovasbandériumainak millenniumi
díszfelvonulása az Andrássy úton, a Lánchíd pesti hídfőjének korabeli,
lovaskocsis forgalma és a II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozataláról
1906-ban készült tudósítás – ezek képezik a magyar filmhíradás
kezdeteit.

1913-ban két ismert újságíró: Frönlich János és Fodor Aladár
Kino Riport néven megszervezte a rendszeres filmhíradást, melynek
különösen az I. világháború eseményeiről készült tudósításai váltottak
ki nagy érdeklődést. Az őszirózsás forradalom alatt Az Est és a Pesti
Napló munkatársainak közreműködésével heti filmhíradót jelentettek meg. A
Horthy-korszak kezdeti éveiben több filmcég is kibocsátott alkalmi
filmhíradókat. Ezután 1930-ra a Magyar Film Iroda Rt. által alapított
Magyar Híradó – kormánytámogatással – monopolhelyzetbe jutott, s már
külföldi eseményeket is közölt, így alakult ki a Rákóczi-induló
főcímzenéjéről jól ismert M.F.I. Világhíradó. 1930-tól már hanggal
ellátva jelent meg az M.F.I. híradója, Anglia és Németország után
harmadikként Európában. Az M.F.I. Rt. alapításában és fejlesztésében
döntő szerepet játszott Kozma Miklós. A nyilas hatalomátvétel után
megszűnt az M.F.I. Világhíradó, új vezetéssel Hungarista Híradót
bocsátottak ki.

1945. június 2-án
mutatták be a II. világháború utáni első magyar filmhíradót Mafilm
Krónika címmel. Az első szám a romjaiból újjáépülő ország
mindennapjairól készült filmriportokat tartalmazott. 1948-ban Új Magyar
Film Iroda Rt. néven összevonták a filmhíradókat, majd az államosítás
után, 1949 áprilisától a magyar Filmhíradó szolgálta a kommunista
pártpropagandát. A pártutasítással irányított és szigorú cenzúrával
ellenőrzött híradógyártás 1953 júniusa után vált – némileg
szerkeszthetővé. Az 1956-os forradalom leverése után a Filmhíradó
szigorúan együtt haladt a Kádár-kormány politikai ideológiájával. Új
kihívást teremtett azonban az 1957-ben indult TV-Híradó.

A mozilátogatók érdeklődésének
fenntartására több kísérlet is történt, de a Filmhíradó 1989 májusában
végleg megszűnt, szerepét átvették a televíziók híradói.