Győrben
alkotó módon tanulnak 1956-ról a gimnazisták. Korabeli nyugatnémet
cikkeket kértek és kaptak német szerkesztőségektől, amelyeket le is
fordítottak, és meg is jelentettek.
(Forrás: Magyar
Rádió)

Amikor a gimnáziumi
történelemórán 1956-hoz érkeztünk – és ez bizony már harminc éve volt -,
a tanár úr a maga csöndes módján úgy tiltakozott a hivatalos verzió
ellen, hogy a tankönyvre mutatott, komolyan ránk nézett, és azt mondta:
Ezt én maguknak nem tanítom meg. De maguk azért csak olvassák el, mert
érettségizni, azt kell belőle. Mi szavak nélkül is értettük, pontosabban
éreztük, hogy a tankönyvet muszáj megtanulni, de ha valamit tudni
akarunk, jobb a rokonoktól, az ismerősöktől kérdezősködni. Azóta mások a
tankönyvek, de az a tény nem változott, hogy a diákokban az ragad meg a
legjobban, aminek maguk jártak utána. A győri Révay Gimnázium diákjai
1956-os nyugatnémet újságcikkeket fordítottak magyarra és az anyagból
egy különleges könyvet szerkesztettek.

A program egyik szervezője Tarr Marianna, a Győri Révay
Miklós Gimnázium tanára beszél arról, hogyan jött az ötlet, hogy egy
könyvet adjanak ki 1956-ról.

–
Győrben alakult egy 56-ra emlékező bizottság, és ott tervezgettek
olyasmit, hogy jó lenne, hogyha a diákok 56-ot úgy ismernék meg, hogy
valamiféle aktív kutatómunkában vesznek részt. Iskolánk kapcsolatban van
egy külföldi projekt kapcsán újságokkal, és ezeknek az újságoknak
írtam, hogy tudnának-e segíteni nekünk ebben. Hat újságnak írtunk, ebből
négy újság azonnal és nagyon-nagyon lelkesen válaszoltak, több mint 120
újságcikket küldtek, és ezeket az újságcikkeket fordították le a
diákok. 1956. október 22. és november 22. között megjelent cikkek vannak
a könyvben. Találhatók benne teljesen szubjektív cikkek is, melyekben
arról olvasni, hogy rendkívül önfeláldozóan segítettek volna egyes
emberek az itteni sebesülteknek, illetve rászorulóknak is, és találhatók
nagyon objektív leíró cikkek arról, hogy milyen események voltak, mit
láttak a szemtanúk. A Vöröskeresztről, a Sztálin-szobor ledöntéséről
éppúgy lehet olvasni, mint a mosonmagyaróvári sortűzről. Én azt
gondolom, hogy elég átfogó képet kapunk.

A munkában Révay Gimnáziumból több mint hatvan diák
vett részt, de Győr majdnem minden középiskolájából dolgoztak benne
önként jelentkezők. A 300 példányban megjelenő, kemény támlás, igényesen
elkészített könyv könyvkereskedelmi forgalomban nem kapható.
Jutalomként fogják kapni diákok, ezen kívül minden iskola könyvtára fog
kapni belőle néhányat. Mivel rendkívül nagy az érdeklődés, valószínűleg
utánnyomásra kerül sor.