Már csak azok a pedagógusok jelentkezhetnek intézményvezetői képzésre, akiknek központilag engedélyezik – vette észre a Népszava. A tanárok továbbképzésében hangsúlyos szerepet kap a hazafias nevelés.

2025.  január elsejétől az új iskolaigazgatói megbízások előfeltétele lesz az Oktatási Hivatal (OH) által szervezett, két fél éves „köznevelési igazgatóképzés” elvégzése, ám a képzésre történő jelentkezéshez a fenntartók, így állami iskolák esetében például a tankerületi központok jóváhagyása is szükséges – vette észre a Népszava az OH tájékoztatójából, amit a napokban adtak ki a pedagógus-továbbképzés megújult rendszeréről. Emellett az új iskolaigazgató-képzésben résztvevők számát Pintér Sándor belügyminiszter is korlátozhatja.

A tájékoztató arra is kitér, hogy akik korábban már teljesítették az egyetemeken megszerezhető, az igazgatói megbízáshoz szükséges intézményvezetői ismeretek szakvizsgát, azt továbbra is elfogadják. Ám ilyen szakvizsga 2025. január 1-jétől már nem kezdhető meg, vagyis azok a pedagógusok, akik eddig nem szereztek vezetői képzettséget, de a jövőben iskolaigazgatói pozícióra szeretnének pályázni, azt már csak az OH által szervezett, idén szeptembertől induló képzés elvégzése után tehetik meg, feltéve, ha az iskolafenntartók jóváhagyják jelentkezésüket és beleférnek a miniszter által évenként meghatározott létszámkeretbe. Mindennek a jogi alapját egy idén január 1-jén hatályba lépett kormányrendelet adja meg.

„Csak béremeléssel nem lesz vonzóbb a tanári pálya”

Alig több mint 2200-an jelentkeztek első helyen öt- vagy hatéves tanári szakokra, a szakszervezetek szerint…

Nőtt a jelentkezők száma a pedagógusképzésbe, a legidősebb magyar, aki még egyetemista akar lenni 83 éves

A pedagógia már a harmadik legnépszerűbb képzési…

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Totyik Tamás lapunknak azt mondta, ez azt jelenti, hogy az Orbán-kormány központosította az iskolaigazgató-képzést. Aggasztónak tartja, hogy ilyen képzésekre csak azok jelentkezhetnek, akiknek a fenntartók azt engedélyezik, ami szerinte lehetőséget teremt arra, hogy előzetesen szűrjék a potenciális igazgató-jelölteket, és nem szakmai, hanem politikai vagy megbízhatósági alapon válasszák ki az iskolák vezetésére megfelelőnek talált személyeket.

A 2021/22-es tanévben pedagógusképzésben diplomát szerzők 38 százaléka nem tanárként helyezkedett el

Sokan inkább bolti eladónak, irodai adminisztrátornak vagy…

A központosított igazgatóképzés része a 2025/2026-os tanévtől induló új pedagógus továbbképzési rendszernek: a pedagógusok az eddig hét helyett öt éves ciklusokban kötelesek részt venni továbbképzéseken, ez alól csak az 55 évnél idősebbek mentesülhetnek. A képzésekért kreditpontok járnak, és minden pedagógusnak minimum 120 kreditet kell teljesíteni, amelyből legalább 60 kreditnek a kötelező, vagyis a tartalmi megújító és legfeljebb 60 kreditnek a választható továbbképzési körből kell teljesülnie. A kötelező, tartalmi megújító képzéseket csak a Miniszterelnökség alá tartozó Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) lehet elvégezni, más egyetem már nem is indít ilyeneket.

Az OH által közzétett listában jelenleg 104 tartalmi megújító képzés szerepel, ám a hivatal tájékoztatása szerint a pedagógusok a kötelező képzések közül nem választhatnak szabadon, azokon „egyedi igazgatói kijelölés alapján” kell részt venniük. 

A képzések tantárgyspecifikusak, nagy részük a 2020-ban bevezetett új Nemzeti Alaptanterv (NAT) szerinti tanítást hivatott fejleszteni.

Már a 2020-as NAT kidolgozásakor is fontos szempont volt a kormányzat számára a „hazafias oktatás”, így nem meglepő, hogy a kötelező listában legalább 30 olyan képzés található, amelyeknek kiemelt nevelési, fejlesztési céljuk a „nemzeti öntudat” és a „hazafias nevelés”. Ezek jó része az irodalom (például „A XX. század első felének nemzeti konzervatív és transzilván irodalma és tanításának módszertani lehetőségei) és a történelem (például „Identitásunk alapjai – magyar őstörténet és középkor”) tantárgyakhoz kapcsolódik. De megjelenik a hazafias nevelés igénye a természettudományokhoz kapcsolódó továbbképzésben is, mint például „A jövő három pillére: űrkutatás, atomenergia, energiahatékonyság” elnevezésű képzés esetében.

– Bejött az, amire már korábban is számítani lehetett: ideológiával átitatott, hazafias lózungokkal tűzdelt kötelező továbbképzési programok indultak az NKE keretében, amiket más, komoly szakmai műhely nem indítana 

– vélekedett Nagy Erzsébet. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője lapunknak azt mondta, az idei év a NAT felülvizsgálatának éve, így inkább arra kellene összpontosítani, mi változzon: kerüljenek ki az “ideológiai sallangok” és a szerzők tekintetében legyen nagyobb választási lehetőség. – Ehelyett még az irodalmi továbbképzés is szinte kizárólag a szakmailag vitatott szerzőket állítja középpontba, mint Herczeg Ferenc és Nyirő József – fogalmazott Nagy Erzsébet.

Az OH tájékoztatása szerint az iskolaigazgatóknak idén április 30-ig kell elkészíteniük a következő tanévre vonatkozó intézményi továbbképzési programokat, amiket a határidő lejárta előtt még a fenntartóknak is jóvá kell hagyniuk.

Forrás