Utólagos
képzési hozzájárulás helyett bevezetik a tandíjat a felsőoktatásban,
melyet 2008 szeptemberétől fizetniük kell az egyetemistáknak. A
közoktatáson is változtat az új oktatási miniszter: a legdrasztikusabb
lépésként emelik a tanárok kötelező óraszámát.
(Forrás:
origo)

 Az alapképzésben
105 ezret, a mesterképzés után évente 150 ezret kell várhatóan fizetni.
Hiller István oktatási miniszter szerint a költségvetésnek mindebből nem
származik plusz bevétele. A Hallgatói Önkormányzatok Országos
Konferenciájának alelnöke elutasítja a tandíjat.

A kormány 2008-tól bevezeti a tandíjat a
felsőoktatásban – jelentette be keddi sajtótájékozatóján Hiller István
oktatási miniszter. A fejlesztési részhozzájárulás (FER) nevet viselő
tandíj annak a 20 százaléka lesz, amennyit az állam évente egy államilag
finanszírozott képzésben részt vevő hallgatóra költ (ez átlagosan 525
ezer forint). Vagyis az alapképzésben részt vevő diákoknál évente 105
ezer, a mesterképzésben tanulóknál pedig 150 ezer forint lesz a
tandíj.

A rendszer már 2007.
szeptember elsejétől életbe lép, fizetniük azonban csak az első
tanulmányi évüket befejezett diákoknak kell 2008. szeptember 1-től. A
rendszerben számít ugyanis a tanulmányi eredmény, és az elsőéves
hallgatóknál még nem tudnak tanulmányi átlagot számolni. Az új tandíj
bevezetése felmenő rendszerben működik majd.

Az intézmények maguk döntik el, hogy a FER összege az
egyes szakokon, képzési ágakon pontosan mekkora lesz: a 105, illetve 150
ezer forintos összegtől plusz-mínusz ötven százalékkal térhetnek el.
Vagyis egy alapképzésen részt vevő hallgató havonta elvileg 8750
forintot fizetne, de az egyetemek döntései alapján ez 4300 és 13 ezer
forint között mozoghat – sorolta a számokat Hiller
István.

Büntetik a
rossz tanulókat

Tandíjmentesek az elsőéveseken kívül azok a hallgatók
lesznek, akik az egyetemükön a legjobban tanuló tizenöt százalék közé
tartoznak. Nem kell fizetniük a PhD-hallgatóknak, a halmozottan
hátrányos helyzetűeknek és azoknak sem, akik az első felsőfokú
szakképzésüket végzik. A legjobban tanuló, költségtérítéses képzésre
járó hallgatók jutalmul átkerülhetnek majd az államilag finanszírozottak
közé, akik nem költségtérítést, hanem FER-t fizetnek. A rendszerben
büntetik is azokat, akik rosszul tanulnak: a legrosszabbul tanuló 15
százalék költségtérítéses képzésre kerül át csakúgy, mint azok, akik egy
tanévben kevesebb, mint harminc kreditet teljesítenek.

Hiller István, miután felvázolta a
rendszert, úgy vélekedett: a FER igazságosabbá teszi a rendszert, mert
jutalmazza a teljesítményt, minden diák hozzájárul a saját képzéséhez,
és nő az iskolák szabadsága is. Utóbbi azért, mert a FER összegéből az
állam nem kap, azt ugyanis az iskolák költik el: részben ösztöndíjakra,
részben fejlesztésre kell fordítaniuk. Hiller István szerint a
költségvetésnek nincs megtakarítása a FER rendszerén. A diákhitel
felvehető összege 2008-tól növekszik majd – mondta az oktatási
miniszter.

A FER rendszerével
lekerül a napirendről a korábban sokat vitatott utólagos képzési
hozzájárulás, amelyet a diploma után kellett volna fizetniük a
végzetteknek. Erről Szabó Zoltán, az MSZP oktatási munkacsoportjának
vezetője már hétfőn nyilatkozott, akkor azonban a helyette bevezetendő
tandíjról még nem szólt.

Ha nem tanulnak eleget, fizetniük
kell

A tandíj
kérdéséről folynak az egyeztetések az érintett szervezetekkel – mondta
Hiller István a keddi sajtótájékoztatón. Hozzátette: a Hallgatói
Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökét, Ekler Gergelyt
már telefonon tájékoztatta az új rendszerről, és a későbbiekben tárgyal
is majd a HÖOK-kal, hasonlóan a Magyar Rektori
Konfereniához.

A HÖOK
elutasítja a tandíjat

Nagy Zoltán, a Hallgatói Önkormányzatok Országos
Konferenciájának (HÖOK) alelnöke az [origo]-nak még Hiller bejelentése
előtt elmondta: hivatalos információjuk nincs a tandíjjal kapcsolatban,
de remélik, hogy ilyen fontos kérdésben a velük való egyeztetés nélkül
nem tesz bejelentéseket a kormány. „A HÖOK májusi állásfoglalása azonban
világos ezzel kapcsolatban: semmilyen tandíj jellegű díjat nem tartunk
elfogadhatónak, az ilyesmi csak látszatmegoldás” –
fogalmazott.

A költségtérítéses és
állami finanszírozású rendszer átjárhatóságát jónak tartja a HÖOK. Ehhez
hasonló javaslatot maguk is tettek szakmai anyagaikban. „Ez azonban
önmagában nem feltételezi a tandíjat, és nem is kapcsolódik hozzá” –
mondta Nagy Zoltán.

Növelik a tanárok
óraszámát

A
közoktatáson is változtat az új oktatási miniszter: a legdrasztikusabb
lépésként emelik a tanárok kötelező óraszámát. Hiller szerint erre azért
van szükség, mert az elmúlt huszonöt évben 330 ezerrel kevesebb lett az
általános iskolás korú gyerek, míg a tanárok száma ötezerrel nőtt. Az
óvodapedagógusok heti óraszáma nem növekszik, marad 32. Ezzel szemben az
általános iskolában nem szaktanítást végzők óraszáma 21-ről 22-re nő.
Az általános iskolai szaktanárok és a középiskolai és szakiskolai
tanárok kötelező óraszáma pedig az eddigi 20-ról 22-re növekszik idén
szeptembertől.

A kistelepüléseken
levő iskolákat nem szünteti meg a kormány, csak összevonja az
igazgatásukat: a partneriskola-program szerint a jövőben a kistérségi
központokból irányítja majd a közös igazgató a kis falukban lévő
tagiskolákat. A tervek szerint mindenütt kötelezővé teszik az angol
nyelvoktatást és jobban figyelnek majd az írás-olvasás készéségének
fejlesztésére. Utóbbi lépések az esélyegyenlőség megteremtését célozzák
Hiller szerint.