Több
partnerrel közösen akar digitalizálni egy 1600 éves, kézzel írt,
felbecsülhetetlen értékű művet egy lipcsei könyvtár. A 400 oldalas
könyvritkaság beszkennelése akár évekig is eltarthat.
(Forrás:
SG)

A programot a lipcsei
Bibliotheca Albertina, a londoni British Library, a szentpétervári Orosz
Nemzeti Könyvtár és az egyiptomi Sínai-félszigeten található Szent
Katalin monostor képviselői Egyiptomban közösen jelentették be. A négy
intézmény szakemberei úgy döntöttek, hogy digitalizálják a világ egyik
legrégebbi könyvét, az 1600 éves Codex Sinaiticust, vagy más néven a
Sínai Bibliát. Az együttműködésre elsősorban azért van szükség, mert a
három könyvtárnak és a monostornak csak a görög nyelven, kézzel írt mű
egy része van a birtokában.

A Német
Kutatótársaság (DFG) nevű szervezett által is támogatott projekt
részeként létrehoznak majd egy külön nyomtatott ismeretterjesztő anyagot
és elkészítenek egy dokumentumfilmet is a könyvről, valamint a tervek
között szerepel egy kiállítás megnyitása. „A British Library
tulajdonában lévő ótestamentumi részeket már korábban lefotózták. Ezt
követi majd a szentpétervári és a lipcsei bibliotékákban lévő oldalak
digitalizálása és végül a monostorbeli anyagok beszkennelése” –
nyilatkozta John Tuck, a projekt vezetője.

Az 1600 éves Codex Siniaticus páratlan értékű mű, a
Codex Vaticanusszal a világ legöregebb Bibliái között tartják nyilván.
Ezenkívül ez a világ legrégebbi még egyben lévő Újtestamentuma. Az
iratokat évszázadokig a monostorban őrizték. 1844-ben Constantin von
Tischendorf német teológus és kutató 43 pergamenoldalt elvitt Lipcsébe. A
tudós 1859-ben további oldalak birtokába jutott és ezeket átadta II.
Sándor orosz cár közvetítésével az Orosz Nemzeti
Könyvtárnak.

A szovjet kormány
1933-ban összesen 347 oldalt adott tovább a londoni British Library
munkatársainak és csupán öt oldal maradt a szentpétervári könyvtárban.
1975-ben további tizenegy oldalt találtak a monostorban, így jelenleg
400 teljes oldal van a kutatók birtokában. Azonban a szakemberek további
330 ótestamentumi oldalt még mindig keresnek.

Nem ez az első példa, hogy nagy értékű művet
digitalizálnak. December elsején jelentették be az ENSZ Nevelésügyi,
Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) képviselői, hogy az
amerikai Kongresszus könyvtárával közösen létre akarnak hozni egy
digitális világkönyvtárat, amelyben elsősorban ritka könyveket és
dokumentumokat őriznének meg az utókornak.

Ezt megelőzően Mozart hét operájának összesen mintegy
4000, kézzel írt kottaoldalát digitalizálták, így a neves zeneszerző
születésének 250. évfordulóját ünneplő egész éves rendezvénysorozat
azzal az érdekes bejelentéssel zárulhatott, hogy a mester összes művét,
eredeti kottáit és iratait összefoglaló oldal immár a világhálón is
elérhető.