1. Erkölcsileg illegitimnek tekintjük a kényszertagságon alapuló, korporatív jellegű hivatásrend (ezáltal egyes elemeiben az olasz fasizmussal és más diktatúrákkal szellemi rokonságot mutató) Nemzeti Pedagógus Kar létrehozását, működését. Az erkölcsileg illegitim szervezet értelemszerűen nem alkothat erkölcsileg legitim ETIKAI(!) kódexet.
2. Fontosnak tartjuk, hogy a tanárok szakmailag alkalmasak, a szakma iránt elkötelezettek legyenek. Ehhez a jogkövető magatartás mellett az íratlan etikai és viselkedési szabályok betartása is szükséges. Ennek megfogalmazása, rögzítése az adott intézmény feladata lehet, nincs szükség egy olyan kötelező etikai kódexre, amely minden állami és önkormányzati intézményben dolgozó tanárra érvényes.
3. Amennyiben mégis etikai kódexet kívánnak alkotni – a szükséges jogszabály-módosításokat végrehajtva – az egyházi iskolák pedagógusaira érvényes előírást terjesszék ki az állami és önkormányzati oktatási intézményekre is, vagyis az etikai kódex ne kötelező, hanem ajánlott legyen. Ezáltal – helyesen – szektorsemleges szabályozás jöhet létre.
4. Elfogadhatatlan, hogy
a. a kódex egy több száz éves, de a 21. század kihívásainak nem megfelelő pedagógusképet és értékrendet kíván általánossá és kötelezővé tenni (pl. példaadó szerep, távolságtartás, komolyság, méltóságot tükröző magatartás,
hagyományos /?/ öltözködés stb.),
b. a tervezet egyes érzéseket kötelezővé tesz (pl. át kell érezni a köznevelési törvényben meghatározott érdekek
fontosságát),
c. a pedagógus iskolán kívüli tevékenységére, magánéletére is kötelező előírások vonatkozzanak.
5. Visszautasítjuk, hogy az erőteljesen centralizált, tekintélyelvű oktatási rendszer a pedagógusoktól elvárt erkölcsi értékrendet is központilag kívánja meghatározni.
A pedagógus tekintélyét nem a ruha adja meg, nem is a saját tévedhetetlenségébe vetett fennkölt hit, hanem többek között az, ha a környezete autonóm, kreatív, véleményét felvállaló személynek ismeri. A Nemzeti Pedagógus Kar által támogatott vagy eltűrt lépések, a tankönyvválasztás tilalmától kezdve a nyilatkozattilalmon keresztül az Etikai Kódexben megfogalmazott újabb korlátozásokig mind éppen az etikus tanárokat sújtják elsősorban, hosszabb távon pedig a pedagógus tisztelete ellen hatnak.
6. Meggyőződésünk szerint a pedagógusnak arra kell törekednie, hogy autonóm szakember, alkotó értelmiségi legyen. Ezzel ellentétes az a végrehajtó, alávetett alkalmazotti szerep („szolgálat”), mely a tervezetben szerepel.
7. Hangsúlyozzuk: nem sérthetőek a tanár szabadságjogai. Nem érhet senkit hátrány véleménye megfogalmazásáért, kimondásáért, képviseléséért.
8. A tervezet egyes elvárásai gumiszabályok. Ezek alapján szinte bármikor, bárki ellen eljárás indítható. Ez az etikátlan szabályozás önkény kiépítését segítheti.
9. Jellemző, hogy a tervezetben nem fontosságuknak megfelelően jelennek meg a diákok.
a. Szerintünk feladatainkat elsősorban a diákok érdekében kell ellátnunk – ez nemzeti érdek is.
b. Az anyag a szülőkkel, a munkatársakkal, az intézményvezetővel, a fenntartóval, a működtetővel és más irányító szervvel való kapcsolatot részletesen
tárgyalja, ugyanakkor a diákokat ebben a vonatkozásban meg sem említi. Ennek az az üzenete, hogy a diák nem partner, hanem a munka tárgya.
c. Álláspontunk szerint tanítványainkkal nem mester-tanítvány, hanem tanár-diák kapcsolatban vagyunk. Ennek során – mint más szereplők esetén is – kölcsönös tiszteleten alapuló emberi viszonyra kell törekedni.
10. A tervezetben többször is hangsúlyozott nemzeti érzés természetes, de nem elvárható, számon kérhető. Történelemtanárokként tudatában vagyunk annak, hogy a legkülönbözőbb diktatúrák épp ilyen „etikai elvekre” hivatkozva szorították peremre a kreatív és bátor embereket.
11. Súlyos, a korporatív jellegből(!) is következő szerepzavar, tévedés, hogy a pedagógusnak pl. a fenntartó, működtető, szakmai és érdekképviseleti szervezetek jogait is védenie kell.
12. A jogkövető, illetve az etikus magatartás nem azonos a hűséggel. Az alaptörvényhez nem hűnek kell lenni, a jogkövető magatartásból a rendelkező rész betartása következik.
13. Az adott körülmények között álságos és abszurd a bírálat és önbírálat kötelező elvárása. Ez a Rákosi-korszak munkahelyi gyűléseit juttathatja az olvasó eszébe.
14. Bár elvileg elvárható lenne, napjainkban sajnos abszurd előírás, hogy a kiégés ellen küzdjön a pedagógus. Amennyiben megfelelő munkafeltételek lennének (pl. korrektül teljesíthető heti óraszám), ez adott lehetne.
Összegzés
Az erkölcsileg illegitim Kar által alkotott etikai kódex erkölcsileg illegitim, különösen káros, elfogadhatatlan. Követeljük annak visszavonását.
Induljon nyilvános szakmai vita, tényleges egyeztetés a kódex szükségességéről!