Koltay
Gábor filmrendező egy 15 részes sorozatot készített Trianonról.

(Forrás: Magyar Rádió)

A szerző szerint Trianon nem régmúlt
esemény, hanem mai valóság. A címe is ezt sugallja: Velünk élő Trianon.

 
– Mikor hallotta először ezt
a nevet, hogy Trianon?

– Én azokhoz a nemzedékekhez tartozom, akiknek erről
nem volt szabad beszélni, vagy csak otthon szűk családi, baráti körben.
Az iskolában egyáltalán nem tanultunk róla, tisztelet és becsület annak a
néhány kivételes tanáregyéniségnek, akik azért be-belopták ezt a témát.
Az ember a teljes értetlenség közepette nőtt föl. De ez persze nemcsak
Trianonnal, hanem a magyar történelem sok jeles nagy időszakával
kapcsolatban így volt. Történelmi ismeretek mentek veszendőbe, könyvek,
szellemi teljesítmények. Az 1945-48. utáni közel fél évszázad egy
totális szellemi káoszt okozott bennünk. Életem nagy szerencséjének
tartom, hogy ezt a teljesen váratlan rendszerváltozást megéltük, bár az
elmúlt tizenöt esztendőben én azt tapasztalom, hogy újra szőnyeg alá van
söpörve. Engem rendkívül foglalkoztatott az a kérdés, hogy mi lehet
ennek az oka. Tele van ez a kérdés átpolitizált érzelmekkel,
szenvedélyekkel.

– Mi
mindennel akar foglalkozni a sorozat?

– A sorozat elején megpróbálom számba venni azokat a
külső és belső okokat, amelyek Trianonhoz vezettek, de hangsúlyozottan
nem az 1920-as döntéshez vezető utat boncolgatom csupán. Alapvetően azt
vizsgálom, hogy a két világháború közötti Magyarország, a ’45 utáni és a
’90 utáni Magyarország hogyan gondolkodott erről a kérdésről. És
természetesen oda szeretném kifuttatni a sorozatot, hogy vajon milyen
lehetőségei vannak ennek a kis nemzetnek, ennek a hosszú-hosszú ideig
még be nem gyógyuló sebnek az orvoslására ebben a globalizálódó,
egységesülő európai világban. Nagyon sokan óvtak tőle, hogy rendkívül
sikamlós politikai mesgyére téved ezzel az ember. Viszont muszáj lenne
végre felnőtt fejjel, megszabadulva bizonyos szellemi-gondolati
bilincsektől a történelemnek erről a kérdéséről beszélni. Attól, hogy
nem beszélünk róla, ez a dolog létezik, önmagától nem fog megoldódni.
Gyakorlatilag én mint egy, a kérdés iránt egész életemben érdeklődő
magyar állampolgár, azoknak a jeles személyiségeknek, tudósoknak,
történészeknek, íróknak a legkülönfélébb foglalkozású, hivatású
embereknek tettem fel kérdéseket, gyűjtöttem össze dokumentumokat,
zenéket, archív filmrészleteket, forgattam nagyon sok Trianonnal
összefüggő helyszínen Magyarországon és Magyarországon kívül. Ez a
tizenöt részes sorozat receptet nyilvánvalóan nem fog kínálni, de azt
hiszem, hogy egy olyan lenyomata a trianoni kérdéskörnek, hogyha ezt
később előveszik, akkor ebből lehessen azt érezni, hogy az ezredforduló
Magyarországán élőknek milyen vízióik, elképzeléseik voltak ennek a
feloldására, egyáltalán milyen érzelmekkel és milyen gondolatokkal
viseltettek a kérdés iránt. Trianon egy máig élő fájdalom, és nemcsak
egy lelki kérdés, hanem egy rendkívül bonyolult és összetett politikai,
társadalmi, kulturális kérdés, gyakorlatilag egy működő struktúrát, egy
működő államgépezetet, egy létező kohézióval rendelkező nemzetet
képletesen szólva szinte meggyilkoltak 1920-ban. Élve maradt, de
kérdezem én: megcsonkolva milyen élet? Hosszú-hosszú évtizedek
kiegyensúlyozott szellemi fejlődésére lenne szükség ahhoz, hogy valami
ebben az országban megváltozzon, nyugvópontra jusson bizonyos
nemzetstratégiai kérdésekben. A Trianonnal összefüggő kérdések
megbeszélésének, kibeszélésének 84 év után egy egész nemzetet egységbe
forrasztó nemzetstratégiai kérdésnek kellene lennie. (…) Nem
reménykedem abban, hogy ez a filmsorozat bármit is megváltoztat, de
biztos, hogy befolyásolhat gondolatokat, az egész problémának a
kezelésével kapcsolatban adhat bizonyos felismeréseket. És persze az
ember azt szeretné, hogy ne csak azok körében hasson és működjön a
filmje, akik érzelmileg motiváltak, hanem azoknál is, akiket ez a téma
egyáltalán nem érdekel, vagy ellenségesen állnak a kérdéshez. Éppen
ezért törekedtem arra, hogy nagyon toleráns és nagyon sokoldalú legyen a
film gondolatisága, sokfajta értékrendet képviselő ember szólal meg és
mondják el őszintén a gondolataikat.

– A film első három részének
főszereplője nem járul hozzá a vele készült beszélgetések
közzétételéhez, ezért március 7-én, vasárnap mégsem láthatjuk a Velünk
élő Trianont a televízióban. Hogy mi lesz a nagy vállalkozás sorsa?
Csorba Mária az MTV szóvivője egyelőre csak annyit mondott, hogy a
közeljövőben, feltehetően a jövő héten ad majd tájékoztatást a film
későbbi sorsáról.