A
magyarok még mindig a tévé előtt töltik szabadidejük legnagyobb részét

(Forrás: Magyar Hírlap)

A
magyarok még mindig a tévé előtt töltik szabadidejük legnagyobb részét –
derül ki egy most kiadott uniós felmérésből. A társadalomkutató szerint
legalább annak örülhetünk, hogy lassacskán csökken a képernyő
bámulásával töltött idő. Ha már másra, olvasásra, sportra vagy
nyaralásra sem szánunk időt vagy pénzt.  Nyaraláshoz
szívesen választjuk a tengerpartokat, például Ciprust és Máltát, de a
legjellemzôbb, hogy nem megyünk sehova, mert nincs rá
pénzünk 

Örülhetnek a magyar tévétársaságok: Európában nekik van a
leghálásabb közönségük. Legalábbis a közvélemény-kutatási adatok
szerint, amelyek egyöntetűen azt mutatják: a magyarok töltik a legtöbb
időt a készülékek előtt. Legutóbb az EU statisztikai hivatala, az
Eurostat mérte fel tíz európai ország polgárainak időbeosztását, s
kiderült, a 20–74 év közötti magyar lakosság a többiekhez viszonyítva
nem is kevés szabadideje többségét, naponta több mint két és fél órát
tölt tévénézéssel. Ezt leszámítva másra nem is nagyon marad idő:
olvasásra például huszonnégy perc jut, ebből is tizenöt újságok,
hirdetések és a posta áttanulmányozására. Igaz, ezzel nem vagyunk a
lista végén, a franciák és a szlovénok még nálunk is kevesebbet töltenek
el nyomtatott papír felett.
A testmozgást is élsportolóinkra
hagyjuk: a magyar nők és férfiak mozgásának nagy részét séta és
kutyasétáltatás teszi ki, aktív sportra átlagosan kettő, illetve hat
perc jut – a legkevesebb a felmérésben részt vevő országok közül.

A tévé annak ellenére gyakorlatilag
az egyetlen szórakozás, hogy az európaiak közül a magyarok kerülnek
leghamarabb az ágyba. Míg a belgák vagy a britek fele alszik este
tizenegykor, honfitársaink nyolcvanöt százaléka már nincs ébren
ilyenkor. Mondhatnánk, hogy a tévéműsor hatása ez, de valószínűleg arról
van szó, hogy a magyarok előbb kezdik meg a munkát: hét órakor még az
említett belgák és britek fele alszik – a magyarok ötöde.

Tévé
kényszerből
 
Bár még mindig a
magyarok tévéznek a legtöbbet, az Eurostat felmérése mégis pozitív
tendenciát mutat, hiszen a mostani majdnem háromórás érték is jóval
elmarad a kilencvenes évek közepére jellemző napi négy és fél óra
tévézéstől – mondta lapunknak Antalóczy Tímea szociológus. Ennek
ellenére még mindig a tévé a legfőbb eszköze a kikapcsolódásnak, ebben
kor, nem és lakóhely szerint sincs nagy különbség a „fogyasztók” között –
kommentálta a felmérést a kutató. A legnagyobb problémát az jelenti,
hogy a magyar vizsgálatokban a „szabadidő hasznos eltöltésének” nevezett
tevékenységi forma (amely lehet a rejtvényfejtéstől kezdve a
kiránduláson át a sportig bármi) szorulnak egyre inkább vissza a tévé
kárára.

A kutató szerint különösen a
gyerekeknek lenne fontos, hogy a szabadidejükben is olyan
tevékenységeket végezzenek, amely fejleszti a kreativitásukat. „Ehelyett
azonban gyakran a szülők ültetik le őket a tévé elé, mert ez a
legegyszerűbb, a képernyőn keresztül pedig kész világot kapnak, nem
merülnek fel bennük kérdések, a passzív befogadó szerepére korlátozódik a
tevékenységük. (A másik fő probléma, persze, hogy milyen műsorok
láthatók a csatornákon.) Antalóczy Tímea pár évvel ezelőtt úgy vélte,
hogy az „újdonság varázsának” (értsd a kereskedelmi csatornák hét évvel
ezelőtti indulása) elmúltával a tévézésre fordított idő is jelentősen
vissza fog esni, ez azonban nem következett be. Ebben nagy szerepet
játszik a szegénység is, hiszen a mai színház- és mozijegyárak mellett
egy család számára gyakran nem marad más szórakozási lehetőség, mint
hogy esténként leülnek a tévé elé.
 
Tovább a teljes
cikkhez