Az
Egyesült Államok vezeti a párizsi INSEAD üzleti iskola innovációs
rangsorát. Magyarország a 130-as lista 47. helyén áll. (Forrás:
Világgazdaság)

A környező kelet-európai
államok többsége megelőz bennünket, csakúgy, mint a feljövő államok
közül a két óriás, Kína és India.

Hasonló listákat
korábban a GDP-ből kutatásra-fejlesztésre fordított hányad, a felsőfokú
műszaki végzettségűek aránya, az elnyert szabadalmak, illetve a
műszaki-tudományos publikációk száma alapján készítettek. A párizsi
székhelyű oktatóintézmény ezzel szemben most igyekezett a gazdaságban
rejlő teljes innovációs potenciált megragadni, legyen szó akár a
szociális, akár az üzleti szféráról vagy a marketingtechnikákról.
Figyelembe veszik a tudományos infrastruktúrát, az intézményi hálózatot,
a szaktudást, a versenyképességet, a piacok
összetettségét.

A rangsorban előkelő helyen
szerepelnek a skandináv államok és Svájc (7.), de Ausztria is feljutott a
15. helyre. A helyezéseket elemezve a Financial Times külön foglalkozik
a két ázsiai óriás erősségeivel és gyengéivel. Kettejük közül Kína az
infrastruktúra (benne a távközlés) kiépítésében jeleskedik, az erről
készített rangsorban a 48. helyen áll, szemben Indiával, amelynek csak a
76. hely jutott. Megfordul azonban a helyzet, amint a képzettséget és a
szakismereteket kell számba venni, ebben ugyanis India a 28. a
ranglistán, míg Kínának csak a 38. hely jutott.

Az
átfogó – a világ legszegényebb államait is reprezentáló – listán a
Magyarországnak osztott 47. hely több részindex öszszesítésén alapul. Az
itthoni közhiedelemmel ellentétben azonban a felmérés szerint
egyáltalán nem állunk olyan jól a „humánkapacitás” tényezőivel. Bár az
írás-olvasás terén a 13., a foglalkoztatás rugalmassága alapján pedig a
15. helyen állunk, a szerzők szerint az oktatási rendszerünk minősége
alapján csak a 62., a munkahelyi képzés tekintetében pedig a 68. hely
járna. A menedzsmentiskoláink a 77. helyre kerülnének a 130-as
listán.

Az innovációs képességet meghatározó
tényezők közül az állami szabályozás terhei szerint a 86. helyre lennénk
predesztinálva, a „Kormányzás hatékonysága”, a „Törvény uralma” és a
„Korrupció ellenőrzése” nevű rovatokban viszont a hazai viszonyainkkal
foglalkozó fejezetben nincs adat. Általában közepesnél jobbak az
informatikai és kommunikációs eszközökkel való ellátottságra vonatkozó
mutatóink, de a helyi részvénypiacról bevonható tőke szerint csak a 75.
hely járna. A rangsorban egészen elöl (9. hely) állunk a külföldi
tulajdonlás liberalizáltsága és a befektetők védettségének foka (16.
hely) szerint.