A
hivatalos, bár nem egészen friss álláspont szerint (még) biztos, az
egyre makacsabb szóbeszéd szerint bizonytalan a Sulinet Expressz
jövője.
(Forrás: Népszabadság)

A számos változást megért „adóból számítógépet” programban
ma a leginkább az alapelv meg a logó emlékeztet a 2003-as kezdetekre. A
támogatás az első számítógéphez jutás ösztönzője helyett/mellett a
felső(bb) középosztálybeli háztartások technikai modernizációjának
eszköze lett.

A tipikus
Sulinet-felhasználó a program első „évfolyamában” digitális kamerát
vett, a másodikban nyomtatót, a harmadikban pedig laptopot. Egyik sem
tartozik a támogatási rendszer eredetileg deklarált „célterületei” közé,
ugyanakkor azt sem állíthatnánk: fölösleges, hogy a háztartásokban
ilyen eszközök legyenek. Ahogy a szakminiszter fogalmazott hajdan, még
az első jelentős változás (a fényképezők kitiltása) idején: „az internet
nemcsak szöveges, hanem nagymértékben képi kultúra is, és a digitális
fényképezőgép nem használható informatikai-szerkesztői ismeretek
nélkül”. (Magyarul: aki digitális kamerát vesz, az nyilván
számítógépezni és talán internetezni is fog.) Ugyanakkor tény, hogy az
informatika terén az ország ennél komolyabb kihívásokkal is küzd:
például azzal, hogy Magyarország az EU-tagállamok közül az egyik
leggyengébb számítógép- és internetellátottsági mutatókkal bír – és ezen
a Sulinet Expressz sem tudott érdemben változtatni. Pontosabban: ami
változás történt, az nem a Sulinet ritmusát, hanem a piac rezdüléseit
követte. Az emberek akkor vásárolnak tömegesen számítógépet és
internet-hozzáférést, amikor olcsón jó minőséget kapnak a pénzükért. A
széles sávú internetkapcsolat ára például két év alatt nagyjából a
felére csökkent, és hasonló árzuhanás következett be a számítógépeknél
is. (Ezt pedig az állam – ha igazán akarta volna – korábban is elérhette
volna, például a de facto ADSL-monopólium megtörésével, vagy a
számítástechnikai termékek vámjának amúgy teljesen eurokonform
csökkentésével.) Tény, hogy több mint 200 ezer háztartásba került
számítógép a Sulinet Expressz révén, ám ezek jobbára nem a családok első
számítógépei voltak.

Jelenleg,
július elejétől a Sulinet Expressz III-nál tartunk. A legutóbbi
változások csak a forgalmazókat érintették: olyan vállalkozások vagy
konzorciumok kaptak lehetőséget a részvételre, amelyek vállalták, hogy
szervizellátást és jótállást biztosítanak legalább száz helyen az
országban.

Mindkét korábbi évfolyam
20 milliárd forint fölötti forgalmat produkált, és az eddigi adatok
szerint ez év végén is több mint 20 milliárdot mutat majd a számláló. A
lényeg régóta változatlan: az állam 60 ezer forint felső határig 50
százalékot visszafizet a programban megvásárolt informatikai eszközök
árából a befizetett adó terhére (a kedvezmény maximumának megszerzéséhez
tehát egy legalább 120 ezer forintos vásárlás kell).

A program megszüntetésének híre (a
költségvetés takarékossági projektje keretében) elsőként tavasszal
röppent fel, az adóreform-bizottság vonatkozó javaslatai nyomán.

Akkor az oktatási tárca cáfolta,
hogy kormánykörükben az Expressz leállítását terveznék. Időközben,
augusztus elején ismét kiszivárogtak a megszüntetésre vonatkozó
információk (a jövő évi adóváltozásoknak a PM által közzétett
tervezetében a Sulinet Expressz a megszüntetendő kedvezmények
csoportjában szerepel). Az OM-től cáfolat most nem érkezett, csak egy
javaslat: a program jövőjéről a Pénzügyminisztériumot faggassuk…